egy új hely

miért kell a blog?

"hátha valakinek örömet okoz, hátha valakit bosszant"

ki Luczifer?

Tulajdonképpen mindenki tudja, nem más ő, mint a sokat akaró kirúgott arkangyal, a világossághozó. Az egyik tény, a másik beváltatlan ígéret. Zuhanás + egy impozáns program elhalasztva. Azt hiszem ez teljesíthető.

kanyar a sugárúton

Luczifer = lucifer, illetve lucifer = Luczifer. Tudom, ne mond, de így a biztos! A változtatás nem azért történt, mintha bármi bajom lett volna a luciferrel. Meg voltam vele elégedve, bevált. De mit lehet tenni, ha a kiscicákat Lucifernek keresztelik és ezt követően a lelkes gazdák a világ összes lehetséges módján regisztrálják a cicusukat. Lucifernek a cicák nem hagytak egy talpalatnyi helyet sem. Hitted volna?

és azokat, akik csak itt férnek meg egymással

felnőtt látogatóknak

friss topikok

  • Indiáner: Hát mit tehet egy falkavezérrel? Követi! (2013.03.27. 22:18) Asszimiláció
  • Izabella.Jones: Blog revival, yes! ::)) Egyébként érdekes, hogy nem budapesti lakosoknál is megfigyelhető a kór. M... (2013.03.12. 10:56) Budapest szindróma
  • : Találtam egy honlapot, amelyre belépve, belépési csomagtól függően minden beszervezett tagod után ... (2012.03.29. 16:25) Egyszerűség
  • Dig, Lazarus!: Akiket nem lehet becsapni! Kiállnak a kormányfô mellett, aki egyedül képes feltétel nélkül elfogad... (2012.01.24. 13:16) Százezrek tüntettek
  • Biedermann: Óh, ez a dallamos német nyelv! :) Boldog Karácsonyt! (2011.12.24. 16:18) Boldog Karácsonyt!

naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

címkék

címkefelhő

Házi feladatok

Magyarország 2009 = Magyarország 1825-48*(-1)

2009.02.25. 08:52 | Luczifer | 8 komment

Akkor régen, az akkori elit – ez azt sugallja tévesen, mintha ma is lenne – váltott, váltani akart. Birtokos osztályból szerző osztály akart lenni.
 
 
 
 
Pató Pál úr nem, de volt, aki igen. Ők, a dinamikus többség lettek az elfogadott elit, mert szabadságot akartak, fejlődést, országot, meg mit tudom én még mit, mint a nép. A mai magukat elitnek képzelgők – Lux Erik szép szava – szerző osztályként kezdte és birtokos osztállyá vált. Furán szerzett és furán birtokol. A VG tegnapi számában - lásd tegnap - jelent meg, hogy a magyar nagyvállalatok kb. két és félszer kevesebb, a kicsik ötször kevesebb hozzáadott értéket tesznek termékükbe, mint ahogy ez Európában megszokott. Nos, ha a nagyokból kivesszük a betelepülteket (Audi), akkor ott megkapjuk a valós kiegyenlített adatot, ami a magukat elitnek képzelgők valós teljesítményéről árulkodik. Nem jobb, mint a sarki suszteré! Csak ő éhen döglik. De ettől a státusz még csábító, birtoklandó. Nem a suszteré, hanem az elitté. A stabilizáció végbemehetne a termelés hatékonyságának növelésével, de ez munkát, tudást stb.-t igényel. Lásd a Bonda-völgyi bánya mélyén Berend Ivánt. Marad a forrásátcsoportosítás. Ez a mi Reformkorunk. Szövetségben. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://luczifer-bazar.blog.hu/api/trackback/id/tr17964578

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.02.25. 11:20:12

Márpedig ELIT kérem - pontosan úgy, ahogy anno - ma is van. Még akkor is, ha korjellemzők és társadalmi - gazdasági struktúrák általi meghatározottságukban eltérő specifikumokkal rendelkeznek. Továbbá az ELIT nem attól az, hogy önmagát annak tartja, annak hiszi. ELIT tehát ma is van. A "szerző" fogalom ilyetén haszálata a birtokos osztály/réteg/csoport vonatkozásában bornírt és lapos felületességre, nagyképű okoskodásra és súlyos tájékozatlanságra vall. De ezen nem csodálkozom, ismerve a "szerző" szerzőjét.

Szóval ahhoz, hogy birtokolhassunk - láss csodát! - nyilván szereznünk kell. A kérdés az, hogy ezt milyen módon tesszük és ami még fontosabb, hogy milyen módon TEHETJÜK. Miféle érdekérvényesítési metódusokat alkalmazunk. Tehát gyufával a kezében nekem senki ne ordítson Ég a házat! ::)))

Ráadásul egyszerre és egyidőben többféle elit is létezik. Pl. politikai, gazdasági és kulturális. és ami azt illeti ha egy kicsit utánanéznén, rájöhetnénk, hogy csodálkozásra, állandó nyüfögésre tulajdonképpen nem sok okunk van. ( Cselekvésre annál inkább lenne!) Hiszen , ahogy arról Szelényi Iván beszél :
A késõ-kádári technokrácia a gazdasági elit egészének mintaadója. Ami értékeibõl és magatartásmintájából leginkább beépült a gazdasági elit többi csoportjának értékrendszerébe, az elsõsorban a piac, a pénz és a hatalom iránti azonos vonzódás, ennek a vonzalomnak az informális érdekérvényesítésben való megjelenése, és ennek megfelelõen a piaci és bürokratikus értékek átláthatatlan keveredése. Pontosabban, eme öröklött tudathasadásos állapot megerõsítést nyer, miközben a benne rejlõ konfliktusok a piaci értékek erõsödése következtében jóval élesebbé válnak. Így alakul ki az a helyzet, hogy a gazdasági életben a siker és kudarc kritériumai minden korábbinál bizonytalanabbá, homályosabbá válnak. Ily módon a formálódó kapitalizmusban egyelõre sem az elõrejutás, sem a visszavonulás etikája nem fogalmazódhat meg, sõt inkább a káosz állapota látszik erõsödni.

Luczifer 2009.02.25. 12:40:34

Erik csak a képzelgés szót szokta használni. Az elittel kapcsolatban egy állásponton vagytok, szerinte is van. Szerintem meg nincs. Ha elit akar valaki lenni, akkor a csoportján belül egy érdekközösség mentén ki kell választódnia. Én itt deficitet látok. (Már az értékközösség is hiányzik!)
A szerző és birtokos osztályt itt Weber tanár úr iránymutatását követve próbáltam előhozni. Szerinte – ha jól emlékszem - vannak osztályok, akik birtokolják a javakat és vannak, akik szerzik. Az előző a klasszikus földbirtokos. Magatartásuk alapja, hogy nem foglalkoznak a javak rentábilis működtetésével, a bővített újratermeléssel, de élvezik annak hasznait. No és gazdagodni akarnak! Aztán vannak úgynevezett szerzők, magyarul kapitalisták, akik a piaci viszonyokra koncentrálva a rentabilitás igénye mentén kívánnak bővülni, gazdagodni. A mi elitpótlékunk, úgy tűnik a szerzést piacon kívüli eszközökkel kívánja megoldani, mint egy birtokos osztály. Nem piaci privatizációtó az érdekkijárás át, a forrás átcsoportosításokig stb.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.02.25. 14:40:12

Az elit fogalma viszonylagos, korfüggő. Volt, amikor még valami emelkedett dolgot jelentett. Lásd, akikről Platon is szólt. A kiemelkedő, nagy egyéniségekről. Ma már a nagy ember szókapcsolat csak retorikai fordulat.. Ennek egyik oka az elitizmustól való félelem is volt. Na meg az elit valódi jelentőségének elhallgatása, tagadása Például az, hogy a kiválóság nem általános adottság ,a legjobbjak mindig is kevesebben, tehát kisebbségben voltak. Lasswell, szerint a társadalmi tevékenységben bizonyos szerepet betöltő közösségek - a politikusok, az üzletemberek, az egyház és a katonaság képviselői - együttesen alkotják a társadalom elitjeit: eliteket és nem az elitet. Kvázi nem elitről, hanem elitekről van szó. AZ ELIT fogalma leszűkült a hatalom kézbentartóinak körére. Azok alkotják, akik a közélet valamelyik meghatározó területén döntéshozónak számítanak. A főnévből így lett melléknév. Ma már nem egy állandó tulajdonságot, egy maradandó értéket jelent, hanem csak egy múlandó pozíciót, amelyből bárkit bármikor le lehet váltani. (tisztségviselők, hírességek, sztárok , prominens személyiségek , VIP-ek és celebecskék feltűnnek, majd letűnnek. Hogy milyen időközönként az attól függ, hogy az hozzáértő reklámszakemberek miként tartják karban az imázsukat. Ez pedig jól körülrajzolja az elitek minőségének alakulásában szerepet játszó társadalmi közeg jelentőségét. Ettől függetlenül és vagy/ ezzel együtt állítom, hogy ma is vannak a régi értelemben vett elitnek nevezhető csoportok és szenélyiségek. Ami biztos az az, hogy nem lehet minig és mindent számonkérni rajtuk. Ugyani pontosan ebben látom a bibit, mármint hogy cselekvés, önimegismerés helyett kimerülünk az őket folyamatosan körbeokádó és minősítgető szólamok hangoztatásában. Minfig utáltam a" tetszettek volna forradalmat csinálni!" megközelítést, de azért vagyok annyira nem-egysíkú gondolkodó, hogy belássam, azért van ebben a kitételben is valami igazság. És itt természetesen nem a vérfürdő hiányára gondolok.

Én nem emlékszem arra, hogy Webernél olvastam volna erről a szerző osztályról, ami most nem is érdekes, mert akkor is azt gondolom, hogy hülyeség. Mert ahogy te is írod "a szerzést piacon kívüli eszközökkel". Kváz, ha piacon belüliekkel teszi, akkor most hogy is van? Arról már nem is beszélve, hogy manapság már javak birtoklása önmagában nem is elég, sőt! A legfőbb javvá maga a kapcsolati tőke lépett elő! A bárhol és bármikor mobilizálható kapcsolati tőke, ami nélkülözhetetlen a gazdasági tőke stabilitása és növelése szempontjából. Nem véletlenül történt, hogy a rendszerváltás idején az előző potentált réteg, pl. a késő-kádári technokrácia krémje azonnal lemondott hazai gazdasági tőkéinek egy részéről, cserébe azért, hogy ő maga a nemzetközi gazdasági pénzügyi szuperstruktúra részévé válhasson ( pl.Bokros Lajos is), és így hazai gazdasági tőkéit nemzetközi gazdasági tőkévé konvertálhassa. Ezért is írtam, hogy teszik, mert tehetik, és emögött egyrészt a világban végbemenő folyamatos változások és a magyarországi elképesztően primitív /értsd. elmaradott, hugyagyú - mert tanulni és alkalmazkodni képtelen - többségi mentalitás az oka. És akkor mi tévők legyünk? Hát ha én azt tudnám, nem itt toszogatnám a billentyűket. Egyet viszont biztosan tudok, hogy képszerű legyek: olyan ez mint amikor a tyúxar a falra fröccsen! Isten ments, hogy addíg próbáljuk letisztítani, míg meg nem száradt! Akkor ugyanis csak szétmaszatolódik, és így nem csak nagyobb teret szarozunk össze, de még a kezünket is. Ugyanis a száraz tyúxar egyrészt magától is lepereg, másrészt nyomának körvonalai pontosan láthatóvá válnak.

Luczifer 2009.02.25. 17:30:46

Már miért lenne hülyeség? Abból élek, hogy van egy elidegeníthetetlen birtokom, vagy abból, hogy vannak javaim és azokat megpróbálom a rentábilisan értékesíteni. Két különböző világ. két különböző ambíció, különböző mentalitás érdekérvényesítés stb. stb. A birtokos osztály ott van a kádári hagyatékban is, de ott van a két világháború közötti Magyarországon is. Most is elmondhatjuk a feudalizmus velünk él. És könnyen lehet, hogy azt képzelgi, hogy elit.
Ha nem lenne ez a feudális szemlélet nem tilitoli lenne a reform. Megértenék és rákoncentrálnának a hatékonyságra, a hozzáadott érték fontosságára, mert ez lenne a természetes.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.02.25. 19:30:59

Nem értem. Ha nekem van egy birtokom, mert örököltem és fenntartom, műveltetem a földjét, bérbe adom a kastélyát , akkor az miért nincs rendben? De ugyanez áll mondjuk egy családi házra is.

Luczifer 2009.02.25. 20:49:47

Rendben van. Csak nem erre gondoltam.
Van egy birtokod, de a XIX század elején, amit az ősiség következtében lehetetlen elidegeníteni, és ezért lehetetlen rá hitelt felvenni, csak birtokolni lehet és lelakni. Fejleszteni nem, kapitalista módon gazdálkodni nem, mert az hitelt igényelne. Nos, az, az osztály, amelyik ilyen viszonyok között, ilyen birtokokon él az a birtokos osztály. Persze ő is szerez, de nem üzleti alapon, hanem mondjuk pereskedik. Ki, kinek a kicsodája és ezért az ősi birtok őt illeti. Lásd Jókai. Az ő kezében minden lefagy. Ez ellen lázadtak a reformkorban.
A szerző osztály piaci alapon közelíti javakhoz. Nem sok földet lát, hanem pénzt, tőkét, aminek dolgoznia kell. Ha a birtok ér 1000 pénzt elvárja, hogy az hozzon évi 100-at, vagy eladja, vagy fejleszti, stb. valamit csinál, hogy jövedelmet realizáljon. Ő nem egyszerűen birtokolja a javakat, hanem szerzi és a szerzését a rentabilitás elve mentén elvégzett kalkuláció alapján bonyolítja. Ég és föld a két osztály magatartása és az általuk teremtett világ.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.02.26. 12:54:34

A "szerző"vel, akire az előbbiekben utaltam még megközelítőleg sem vagyok egy állásponton. Belenéztem a "helyi" diskurzusba. De erről többet nem kívánok szólni.
És ahogy átolvastam a mi beszélgetésünket, az ellentmondás a számomra ott van, hogy amennyiben javról beszélünk, sőt saját javról, saját tulajdonú javról, az bizony nem más mint annak a birtoklása. Az már más kérdés, hogy azt a birtoklást hogyan és miként teszem, hogyan működtetem, illetve működtetem-e egyáltalán. És én továbbra sem tudok ilyensféle distinkcióról, hogy szerző és birtokos osztály. Mindazonáltal tökéletesen értem, hogy miről beszélsz. Ha pl. földbirtokra vonatkoztatom az egészet, akkor beszélhetünk a "sofa-farmerekről". De szerintem ebben az esetben sem az a probléma, hogy birtokolják avagy bérlik a földeket, hanem, hogy kik is azok, akik ezt teszik. Mert jórészt /kb.80.százalékban/ ezek nem mások mint az egykori téeszek és állami gazdaságok volt vezetői által elprivatizált részvénytársaságok, kft-k, akiknek nincs más dolguk, mint hátradőlve várni. Gondolok itt a különböző Eu-s és hazai támogatásokra . Ők kedvezményesen juthatnak további földterületekhez azoktól, akiknek nincs támogatási jogosultságuk.

És ez azért alakulhatott így, mert mondgatjuk ugyan, hogy a rendszerváltással politikai struktúrát cseréltünk, csak éppen az előző rendszeren belül is dominánssá vált technokrata döntéshozó elitet nem sikerált lecserélni, amelyik tökéletesen átmentette befolyását többek között közvetlen részvételével, vagy közvetetten kapcsolatok, tanítványok révén.Így jutottak meghatározó szerephez a különböző fejlődési irányok meghatározásában. Majd jött a nemzetközi neoliberális közgazdasági központokat megjárt fiatal menedzser réteg, amelyik tulajdonképpen zökkenőmentesen megtalálta a közös, hatékonyság, technika és fiskális-monetáris alapú nyelvet az eggyel korábbi generációval. Na, kérem, ez a réteg vált nálunk a XXI. század eleji modernizáció letéteményesévé. Ez az egyik oka a felemás modernizációnak, amit itt már a franc tudja mióta csócsálunk. Ugyanis az említett átmentett előző generáció továbbra sem képes megszabadulni a szervilizmustól, a beteges tekintélytisztelettől és az informális érdekérvényesítés dominanciájától. Márpedig az életproblémák megoldásának a hatalmi szférára történő „átruházása” - párhuzamosan a hatalommal szembeni bizalmatlansággal - ezek mind a feudális hagyományok továbbélését is jelentik.

Na és persze csak az a fontos, ami rövid távon hasznos és aktuálisan érvényes. Pedig a jövő felé való elmozdulásnak, a várható változásokra való felkészülésnek egyszerűen nincsen alternatívája. Hiszen láthatjuk, hova vezetett, hogy állandóan a múltbéli rossz döntéseik következményeit igyekeznek felszámolni , ez köti le minden figyelmüket és persze a forrásokat is. És ugyan rendre és nagy pofával bejelentik az efféle tűzoltó akciókra szánt források növelését, a végeredmény mégis az, hogy irgalmatlan pénzeket fektetünk abba, hogy ezeket a költségeket a jövő számára újratermeljük .Így tehát egyáltalán nincs mit csodálkozni azon, hogy hogy , bár a magyar társadalomban a preindusztriális vagy prekapitalista-félfeudális struktúráktól egészen a posztmodernig sok minden jelen van , mégsem a posztmodern az, ami domináns,.

Tehát leegyszerüsítés a probléma gyökerét pusztán a javak birtoklásának módjára redukálni. Ezért is vallom, hogy az időtényezőt soha nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen minden magán az emberen múlik. És ameddig azok a bizonyos generációk - amelyek a fenti jellemzőkkel akárcsak átörökítés útján is , de rendelkeznek - nem tűnnek el a Föld színéről / persze természetes úton! ::)))) /, addig itt lényeges változásokra nemigen számíthatunk. És mégcsak azt sem állítom, hogy nagyobb lemaradáok behozására ne lenne lehetőség. Na de ilyen attitűddel és örökséggel, ugyan, már! Ezért is mondják sokan, hogy nem biztos, hogy rosszul jött nekün ez a válság, hiszen van az a helyzet, amikor földig kell minden rombolódjon ahhoz, valami lényegében új, valami valóban más születhessen, épülhessen meg.

EL LOBO - A farkas · http://joljarok.hu/blog 2009.02.27. 20:01:07

Hogy nem lehetek a kor Petőfi Sándora, az tuti. Táncsics meg a dutyi miatt nem szívesen lennék, bár nyilván jólesne a tömeg tetjén jönni ki a börtönből, éljenző hazafiak és hazalányok vállán. De ez csak néhány óra, a dutyi meg hosszú évek morzsolása...
Ám mégis jó a luciferi hasonlat!
Malvinak külön hála az összefoglaló értelmezésekért.
Elit - van. Meg celebek is vannak. Alulteljesítők. És kontraszelektáltak.
Vagy lesz teljesítményelv vagy elveszünk egy szálig! - hogy visszautaljak a reformkorra.
Ha pihentebb leszek, ide még visszatérek :-)
süti beállítások módosítása