Az tudás tartalma, érvényessége nem, de a tárgyainak a kiválasztása, bemutatása egy adott érdekperspektíva függvénye. Amivel mi nap, mint nap találkozunk az nem a tudás, hanem a kiválasztott, a bemutatott tudás. Változatlanul innen indulunk.
Tudás I. A Btk. 259. § (1) Aki árvíz okozásával, robbanó, sugárzó, avagy más anyag, energia vagy tűz pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez a vezérigazgató meggyanúsításának jogszabályi alapja.
Tudás II. A vezérigazgató a tényállást azzal valósított meg, hogy "egy 2009-ben Bakonyi Zoltán által is aláírt katasztrófa tervben nincs benne, hogy mit kell csinálni ilyen esetben, vagyis ha átszakadna gát"- számolnak be a médiák.
Tudás III. A vezérigazgató ez ellen azzal érvelt, hogy soha nem kérte tőle egyik cégvezető vagy hatóság sem, hogy ilyen vészforgatókönyvet dolgozzon ki.
Tudás ÍV. Amióta létezik a katasztrófát okozó mű, minden kormány rányomta az engedélyező pecsétet.
Ezek a tudások érdekhálóban születtek, és érdekek mentén interpretálódnak. Tartalmuk, érvényességük, azonban nem az érdekek foglyai. Csak a felhasználásuk. De mikor milyen érdeknek van esélye, hogy érvényre jusson? És melyik tudás mentén? Melyiknek kellene? A tudások felemlegetése mentén? Milyen tudás hiányzik még? Van-e érdek, ami ezt előhívja? A tudások milyen kultúrát alapoznak meg? Mikor milyet? Az játéktérhez jutó érdekek milyen kultúrát generálnak? Mikor mit fogadunk el igazságnak? Az okok és okozatok valós rendjének? Segít-e ebben a tudás? Amelyek tartalma nem érdekek függvénye! És így tovább.Mi van a pakliban? Hevenyészett kérdések, de a válaszok lehetnek megalapozottak. Bár arra sincs sok idő.