Az van, muszáj elmennem Samoa szigetére, hogy tisztán lássak. :)

József információja szerint három nap az utazás, ez nem olcsó, de ott viszont egy marék apróból el lehet lenni. Szóval kell egy-két szendvics, aztán nyaralás, nyaralás, nyaralás. ::)) Összefutunk!

Egy jegyrevalót még talán össze tudok szedni. Mármint csak oda. Majd megvárlak.

Gyertek bátran, várlak benneteket!

A mi a ragyogó intellektusú és izgalmas személyiségű Margaret Mead-et illeti, ő a citált ügyben felelőtlenül tréfáélkozó adatközlők tudatos félrevezetési manővereinek esett áldozatul. És túl azon, hogy a dolognak még egyéb aspektusai is vannak ilyen vonatkozásban nem ő az egyedüli antropológus, akivel ilyesmi megesett. Mégis, minden empirikus kutató számára kivételesen tanulságossá vált az a rendkívüli hatás, amit az általa - ebben a könyvében megfogalmazott – igaz utólag tévesnek bizonyult – tézisei a 20. század
szellemi életére gyakoroltak.

Továbbá jómagammal együtt igen sokan vagyunk, akiknek a "paradicsom" nem a fűtésnélküliséget, a gázszámla , a melegvíz szükségtelen voltát jelenti, és a gyermekei mosolyát nem a tévé képernyőjén megjelenő látványvilágokhoz méri, nem azokkal hasonlítja össze, mondjuk mert talán az ember gyerekéne, lányainak a mosoly semmihez sem hasonlítható (leginkább nem a tévénézéshez). Ez bizony szinte véres nyálas érzelgős megközelítés a kedves papa részéről. Az pedig komoly prüdériára és tudatlanságra és/vagy álságosságra vall, hogy nincs tisztában azzal, hogy a szemérmesség tárgya, a szemérmesség vonatkozásai bizony igencsak kultúrafüggőek. Kvázi semmivel sem "botrányosabb" ott a csókolózók látványa mint itt a mellfogdosós smárolóké, avagy a mezítelenül , a rét közepén szeretkező pároké. És bizony megkockáztatom, hogy sem az öröm, sem a boldogság nem egy kiló liszt, de nem is egy kiló cukor, amit jó időben és jól adagolva garantáltan előállíthatunk. Ráadásul, ha valakiben megvan a boldogságra való képesség, abban meg van Nyugaton éppen úgy, ahogy Keleten. De hát már az illusztráció is magáért beszél. Kellőképpen kreált, kiszínezett és hazug.

Hát én nem vagyok az ügy szakértője és a tudományos közlések rendjét se ismerem, én egy vidéki vagyok, de azért ezt a bakit két bennszülött bakfis nyakába varrni enyhe túlzás. Margaret ott volt látta azt, amit József, nevezetesen, hogy a lányok nem örömködnek összevissza. Lehet tudni, hogy hogyan és hány forrásból kell meggyőződni egy-egy információról. Ezt még a hülye újságírók is tudják. De ő ellenőrzött, nem hitt a szemének, hanem egy „tudományos” felfedezést tett, ami nagyon jól jött az erre váró otthoniaknak. És hát neki is. Sokan szegték meg az empirikus kutatás alapvető szabályait egy szenzáció érdekében. Ha nem látom ezt a végtelenül szimpatikus Józsefet, aki azt mondta, amit látott Samoan eszembe se jut az, aki a gyanú szerint azt mondta, amit az érdekei diktáltak. És végül az, aki itt Józsefen és rajtam köszörüli a nyelvét súlyosan arányt téveszt.

"És túl azon, hogy a dolognak még egyéb aspektusai is vannak ilyen vonatkozásban nem ő az egyedüli antropológus, akivel ilyesmi megesett."
Itt felhívom a figyelmet a mondat első részére, kvázi nem csak az adatközlők nyakába van ez varrva. Továbbá az aránytévesztés az , ha efféle álromantikus blablaságokat adnak elő, mint a kedves József úr, és ha mindezt orbitálisan eltúlozva, felnagyítva interpretálják. De az is komoly aránytévesztés, ha valamiféle nyelvköszörülésnek tartják, ha mindezt valaki kritika tárgyává teszi. Ezek árulkodó jelek, és nem a magabiztosságé. De hát, nyilván a citált "paradicsomban" efféle kritikai tekintetek nem lelhetők fel, hiszen mivégre is, a tökéletesség földjén nincs is rá szükség. Arról nem is szólva, hogy az igazi aránytévesztés bizony nem más, mintha bármiféle tudományos történéssel , ténnyel, tévedéssel kapcsolatban - legyen az akár cáfolat vagy ellenbizonyítás - úgy ítélkeznek, hogy bevallottan sem a tárgyalt ügy szakértőinek nem mondhatják magukat , és a tudományos közlések rendjéről sincs halovány fogalmuk sem. De mégcsak a fárdságot sem veszik, hogy előbb utánanézzenek a szakirodalomban, miként is értékeli ezt a konkrét tudományos tévedést, hogyan ítélik meg a téves következtetésekkel együtt az antropológus munkásságának, de még konkrét vitaott kutatásnak a hatását. Továbbá, hogy a tudomány sem szent terület, ott sem tévedhetetlenek sertepertélnek, és egy kutatót soha nem lehet egyetlenegy kutatásának, munkájának alapján megítélni. Na ,ez sem kis aránytévesztés!
Az pedig kivált sokat mondó, hogy a komment-válasz a felvetett érdemi kritikai gondolatok egyikével sem foglalkozik , kvázi többet ehhez hozzátenni nem is lehet igazán, mert az egész csak szimpla és irreleváns füstölgés.

A blog alapbeállítódása a megértő. Nem a megbocsátó, a szemet hunyó, hanem a megértés, a felfogás értelemében. Te valahonnan behoztál egy értékrendet, aminek volt, aki megfelelt, volt aki nem. A produkció szimpla irreleváns füstölgés. Ebben egyetértünk.

@Luczifer:
Kérdés, hogy ki-ki melyik produkcióról beszél. :)

Na ezt most muszáj megosztanom. ::)) Tegnap este öreg barátnőmmel meg még két cápával boroztam, és Samoára terelődött a szó. Na jó, ez ne meglepetés ebben a formában. Viszont öreg barátnőm nevetve mesélte, hogy az ominózus tévéműsor alatt felhívta őt a kistestvére, és izgatottan számolt be arról, hogy a Józsi van a tévében. Merthogy említett Józsi a barátnőm évfolyamtársa vagy osztálytársa volt. (Nem tudom, a bor, a pálinka vagy gyengülő emlékezetem miatt nem világos már ...)
Mindezt tényleg csak azért, hogy rácsodálkozzunk, valóban kicsi a világ. És lám, gyakorlatilag egy emberen keresztül eljutottam Józsihoz Samoára. :::)))

Szamoán laknak a szamojédek? :) Vagy csak a Józsi?