Az 1989-90-es rendszerváltó Alkotmány bevezető szavai: A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: ... és itt jön a többször módosított 1949. évi XX. törvény, az Alkotmány.
2011. évi valahanyadik törvénye nagy valószínűséggel, azzal fog kezdődni, hogy mi a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért: kinyilvánítjuk az alábbiakat: vállaljuk a dicső múltat, ha volt, ha nem, eleinket, büszkeségeinket, ragaszkodunk szép hagyományainkhoz, a hozzánk hasonlatosan nemes bokrainkhoz, a hozzánk hasonlatosan szép állatainkhoz, felelősséggel viseltetünk utódainkért, védelmezzük a jövőt. Valljuk, hogy az emberi lét alapja a méltóság, célunk a rend, a békesség, a szabadság és minden egyéb jó és minden egyéb szép kiteljesedése. Párás szemmel nézzük önmagunkat. Kicsit rosszul látunk.
Amiről viszont egy hang nem lesz – jóllehet 1990 óta folyamatosan alkotmányos cél volt – az a szociális piacgazdaság. Pedig ez a mai alkotmányozók szívéhez közel álló Adenauer-Erhard (Orbán-Matolcsy) világtörténelmi jelentőségű teljesítménye nevezetesen, az árszabályozó piacon a tevékenységek, az áruk szabad versenye, a vállalkozás szabadsága mellett a társadalmi kohéziót szolgáló szociális szempontok érvényre juttatása, a gazdaságilag gyengék szociális biztonságának garantálása. Így együtt egységben. Ez kimaradt, és senkinek se hiányzik. Ahogy az elmúlt húsz évben sem hiányzott, hiszen a magukat egy félreértés következtében rendre elitnek gondoló döntögetők egy percig sem óvták se a versenyt, se a kohéziót. És ezt a közönség csak közömbösen nézte. Tehát a dologra ténylegesen nem is érdemes szót fecsérelni, hiszen igazából nem történik más, mint, hogy Mária országában ezt az érdektelen célt nem csak nem követik, de el is felejtik. A piaci verseny és a szociális biztonság, mint rendszer lekerült a napirendről. A rendszerváltásnak itt vége. Lassan jöhet a sorminta.
