Azok közé tartozom, akik szerint a cigánykérdés alapvetően nagyon összetett. Hogy világos legyek, nem a foglalkoztatással kezdődik és nem is ott ér véget. Az oktatással kezdődik, és majd akkor ér véget, ha ... Hát nem is tudom, mikor ér véget. Sokára.

És akkor mi lesz, ha minden harmadik kis csávó kommunikációs szakember lesz? Hazaviszik a kispolgári öntudatot? Ha nincs munka, semmi sincs. A többség elleni deviancia hőstetté válik, az iskolát janicsárképzőnek nézik … Ha nincs munkahely, nincs érdekháttér, amely energiát adna, amely kívánatossá, perspektivikussá tenné az integrációt.

Zinczynek tökéletesen igaza van! Elsőre is inetfrálódni kell/kéne, főként hagyni másokat. Mert akit nem hagyunk, az soha nem fog tudni beilleszkedni a foglalkoztatottak világába sem! Egyébként azok, akikről beszélsz ma is dolgoznak, ott és úgy, ahogy tudnak, ott és úgy ahogy hagyják nekik. A munkakerülés pedig nem származási kérdés. Az kérem még a "legjobb helyeken" is jelen van. És vajon mi van azokkal a munkakerülőkkel, aki egyébként alkalmazásban állnak, van állásuk, csak éppen munkát nem végeznek. Mert bizony velük aztán valóban Dunát lehet rekeszteni, ellentétben azoknak a számával akik szándékosan nem helyezkednek el, nem mennek állásba, és a munkát is kerülik.

"A többség elleni deviancia hőstetté válik".

Egyrészt, ha az a többség olyan lenne,amilyen nem, akkor ugye más lehetne a helyzet! Mert azt nem lehet kétségbe vonni, hogy a többség határoz...... pl. az alábbiak tekintetében is:

„A kisebbség fogalma látszólag statisztikai fogalom, úgy is mondhatnám statisztikai metafora. De valójában a magyarban már maga a szó feltétlenül tartalmazza azt az asszociációt, hogy itt valamiféle csökkent értékűségről, a nagyszerűhöz képest valamifajta kisszerű dologról van szó.” tekintetében előítélet fogalmazódik meg a társadalom részéről."
Cs.Gy.

Na, valahol itt kezdődnek a dolgok... , addig az elvárások száraz mantrázása csak olaj a tűzre!

ZinczyKa, amíg az oktatás eredménye beérik (beérne), addig is munka kell (kellene). Ez nem "vagy-vagy"!

Amikor a szegényebb népek gyerekei számára lehetővé vált a tanulás, mindig akkor indult be egy olyan folyamat, amiből bármerre is előreébb lehetett lépni, jutni! Ezért van Zinczynek igaza. És nem gondolom, hogy "vagy-vagy"-ban gondolkodna, minimum párhuzamosságokban (is). De hát miről beszélünk kérem???? Ha a helyzet egyáltalán odáig juthatott, hogy ma, 2009 végén még mindig szegregált oktatásról van szó, akkor vajon mit lehet remélni ezektől a gyerekektől? Ugyanmár! És igen veszélyes - tessenek csak utána nézni - az a kizárólagos viszonyulás, amikor a többségi társadalom csak és kifejezetten a munkára hegyezi ki a kérdést. Ugyanis egyrészt munka mindig van, végeznek is, másrészt pedig ezzzel csak azt a fajta vastag és gyilkos előítéletet hízlaljuk, hogy a cigányság nem akar dolgozni! Ez úgy, ahogy van hazugság, és ez árt a legtöbbet ennek az egész helyzetnek.Márcsak ha azt nézzük, hogy ez mekkora skizofrén és/vagy/mert álságos dolog. Hiszen a "munkát a cigányoknak, dolgozzanak a cigányok is" ordibáló többség ezzel együtt nem alkalmazza, nem veszi fel, nem fogadja be maga közé azt, akit cigánynak tart. Csepeli György és sok más szociológus, társadalomtudós kutatásai pontosan az effélékről (is) beszélnek. De elég az is, ha az ember mélyebben a jelenségek mögé néz, miközben az utcákon, tereken, munkahelyekn városokban, falvakban poroszkál.

ps.
De ha azokra képzetlen tömegekre gondolunk, akik max. napszámosokként, segédmunkásokként stb.lennének képesek vagy képesek dolgozni, akkor is az oktatáshoz lyukadunk ki.A Kádár rendszerben volt foglalkoztatás, és mégsem hiszi senki hogy javarészt nem onnan (is) datálódnak a különböző kisebbségi (na meg többségi) problémák! Sőt, hozzáértők kifejezetten állítják, hogy bozony onnan, és a rendszerváltás nevű micsoda, csak felgyorsította a rossz irányú folyamatot, folyamatokat.

Hát poroszkálj a falvakban és városokban főleg a falvakban, és vedd észre, hogy nincs, nincs és nincs munkalehetőség. Közmunka sincs elég, folyamatos foglalkoztatásra elegendő, mert pénz csak annyi, amennyire ilyen cimkét ragaszt a költségvetés. Nagyon kevésre ragaszt.
De, onnan datálódnak, évtizedekkel ezelőttről datálódnak, mert volt ugyan munka, volt gyár, volt nagyüzem, volt tsz, csak az ellen nem tett senki semmit, hogy a kisebbség - nem a különböző kisebbség, hanem konkrétan a cigányság - gyerekei ne öt-hat osztály "elvégzése" után lépjenek ki, elérve az iskolaköteles kor felső határát, az általános iskolából.

nem "az ellen", hanem "azért".

Én nem azt látom, hogy a többségi társadalom "csak és kifejezetten a munkára hegyezi ki a kérdést". Munkát ÉS oktatást mond a többségi társadalom.

A munkahelyek hiánya nem azonos a munkák hiányával! De az is igaz, hogy a közmunka -és erre már sokan rájöttek- semmit sem old meg. és a cigánygyerekek kifejezetten azért mennek el dolgozni, mert a helyzet olyan, amilyen! Szegregáció az iskolákban, a szülők kirekesztése a munkafelevőhelyeken,, stb. Ahogy Lucifer is fogalmaz, nincs meg a MIÉRT!
És bizony a többségi társadalom az előítéletekre hegyezi ki a kérdést, arra, hogy a cigányok nem akarnak dolgozni.És azt hiszi, hogyha mantrázza a munkát, munkát,munkát a cigányságnak (ami nem azt jelenzi, hoy nem kéne több munkahely!), azzal minden el van intézve, és akkor lehet fölfelé mutogatni. Persze oda is kell! Méghozzá azért, mert arról nem sokan beszélnek, hogy még a cigányságkutatók munkáinak (könyvek, kutatások stb.) is a cigányság még ma is csupán tárgya és nem alanya!!! Hogy pl. a cigánybűnözés fogalma miként is vált intézméynes fogalommá, illetve a közbeszéd részévé. Kérem szépen, amilyen a fürdő, olyan a törülköző! A kényelmetlen igazságok Weberi követelményétől fényévnyi távolságban bizony csak a vastag előítéletességet növeli a cigányság esetében (is) a kérdésnek az a fajta megközelítése, ami itt nálunk folyik. És akkor arról még nem szóltunk, hogy a mindenkori pokitika a cigánykérdést sokkal nagyobb étvággyal zabálja fel, minden más kérdésnél!
Továbbá azon sem érdemtelen elgondolkodni, hogy a beilleszkedett muzsikás cigányok rétegének (amelyik a legimkább asszimilálódott a többségi társadalomba) vajon miért nem keres, talál kapcsolatot a mélyszegénységben élő ciánycsoportokkal? Nyilvánvaló hogy azért, mert teljesen sikerült átvenniük a többségi társadalom előítéletességét a cigányságal szemben, még akkor is, ha ők maguk is cigányszármazásúak. Mire gondolok! A szolidaritás elvárása a cigányságtól igencsak álságos akkor, amikor a többségi társadalomban ennek a szolidaritásnak se híre, se hamva.! Helyes kis kettős mérce! Szó mi szó, majd ha a többségi társadalom - akár kisebb vagy nagyobb kataklizmákba navigálva magát , annak hatására - elveti, megváltoztatja azokat a gondolati, gondolkodási (retorikai, filozófiai,stb.) sémáit, amelyekkel a mai napig "operál", akkor majd talán megindulhat valami változás ezen a területen is.
És én bizony rendszeresen poroszkálok cigányok között, és még ezzel sem elégszem meg! ::)))

Malvina, azt hiszem, itt nem "mantrázta a munkát" senki. Se Lucifer, se én. Úgyhogy, kérem szépen (hogy a te szavaiddal éljek), hegyibeszéd tán nem itt kéne...
Továbbá, ha rendszeresen poroszkálsz, tapasztalhatod, hogy vannak falvak, ahol a munkaképes lakosság tizedének sincs munkája. Figyelj! Nem azt mondom, hogy nem akar dolgozni.

Bocsánat. Én aludtam. Visszatérek az elejére, mert röviden mondtam.
Lucifernek: Nem kommunikációs szakember. Írni-olvasni tudó, a világban tájékozódni tudó, nyomtatványt kitölteni tudó, a demokratikus döntéshozatali folyamatokat ismerős, a demokratikus társadalom szabályait követni tudó, az önérdekét demokratikus eszközökkel képviseni tudó stb. ember. És nem a cigányságra gondoltam, bár nem voltam világos, hanem mINDENKIRE.
Addig is??? Gabi, addig, amíg ez nincs meg, nem lesz semmi. Ez egy borzalmasan hosszú távú beruházás az emberbe, aminek a megtérülési ideje legalább 20 év. Ezért írtam már többszöt is, nem vagyok abban biztos, hogy a magyar társadalomnak lesz még ideje és alkalma kilábalni abból, amiben van egy demokratikus társadalmo berendezkedés keretében. Lehet, hogy ez az út a feszültségek miatt nem nyitott.
Végül csak annyit, mert még alig látok, a munkalehetőségek hiánya nem csupán a cigányságot érinti, mindenkit. Őket azért különösen, mert alacsony iskolázottsággal a lehetőségek igencsak beszűkültek.
Nincs rövid út, és nincs egyszerű megoldás, de mivel ezt azért látják, semmi kedvük belekezdeni.

Persze, nemcsak a cigányságot, és persze, hogy őket különösen.
ZinczyKa, de az nem lehet út, hogy amíg a felnövekvő nemzedékek nem lesznek kellően iskolázottak (legalább annyira, hogy az általad megfogalmazott elvárásoknak megfeleljenek), addig a segély, az alamizsna legyen a fő megélhetési forrás.
És igen, rengeteg a mulasztásunk. Nem biztos, hogy valaha is pótolható. Én legalábbis néha úgy érzem, hogy egyáltalán nem biztos.
Semmi kedvük belekezdeni, mondod. Kapnak-e ahhoz elegendő ösztönzést, elegendő segítséget, hogy belekezdjenek? Aki egyedül nem tud fölállni, annak kéz kell, amibe kapaszkodhat.

Ja igen, és talán nem is oktatás, hanem nevelés, amiről szó van. De egyelőre az oktatási rendszer keretein belül tudom elképzelni. lehet, hogy ez is egy kényszerképzet.

Vannak, akik próbálkoznak...
Talán lesznek többen is.

@ZinczyKa: Hát, amit itt elvárásként mindenkivel szemben megfogalmazol, annak én nagy jóindulattal is csak egy töredékét tudnám teljesíteni. De majdcsak kihalok.
A munka nem azért kell, mert ez az én heppem, hanem azért, mert, ha apuka és anyuka nem dolgozik ellenlábasa lesz a gyereknek. Nem a saját álmait látja megvalósulni az iskolában, nem támogatja azt a szerény bimbózó karrierjét. A szülök a tanító néni ellen fognak otthon beszélni. De mondjuk ez kezelhető. Lesznek újabb projektek. :) Azonban tessék elmondani, ki fogja és miből finanszírozni azt a laza húsz éves programot, ami után lesznek kiművelt cigány fiatalok? Ilyen ösztöndíjprogram a világon nincs! Ez finanszírozhatatlan.

@KapitányG: A belekezdést nem az érintettekre értettem, hanem a döntéshozókra.
Gabi, igazad van, hogy addig is kell valami. Nem tudom, mi, mert ahhoz nem vagyok elég okos. Valahogyan azt gondolom, ez is egyfajta ösztönzési rendszer kellene, hogy legyen. fentről.
És jaj, lehet, hogy nem is évtizedek, hanem évszázadok kérdése. (komolyan mondtam, nem vagyok benne biztos, hogy lesz még idő erre mielőtt a magyar társadalom feszültségei antidemokratikus levezetésre kerülnek. De mondhatnék európait is.)
Itt azt látom, a szegregáció éppen megszünőben van. Most. Ez nem egy évtized munkája.
Obama elnöksége ezért fontos, a példa miatt, a programja egy másodlagos kérdés.
(és most egyáltalán nem akarok feminista lenni, de női elnök még sosem volt. Az még hol van innen? Még pár évtizedre talán.)

@Luczifer: Ösztöndíjprogram? A szomorú, hogy egyrészt van, másrészt több programra is lenne pénz. (Útravalónak hívják.)
De nem vitáztam a munka szükségéről. Csak azt mondtam, az alaphangsúly van máshol, szerintem. És Lucifer, másnak sincs munkája. Más gyerek is éhezik. Azt is leírom, bár könnyen félreérthető, nekem az éhező tanítványaim közül egyik sem volt cigány. Ne kérdezd, miért, ez lehet véletlen is. Lehet, hogy ez egy nem releváns tény.
Ha meg azt gondolod, csak azok a szülők beszélnek a tanítónéni ellen, akiknek nincs munkájuk, rosszul gondolog. És ez talán a legnagyobb baj. A vállalkozó apuka szerint is hülye lúzer vagyok. Sőt, mondok valamit. Ha családlátogatni megyek a mentorált diákomhoz, szeretettel és tisztelettel fogadnak. De ez itt most csak egy nem feltétlenül releváns kitérő, elnézést.
És amit elvárásként itt megfogalmazok, az a minimum. És te nem csak egy részét tudod teljesíteni, hanem az egészet. De kivételes vagy ebből a szempontból. (Is ::))) Ezért mondtam, hogy nem a cigányság a kérdés, hanem mindenki a kérdés.

@KapitányG:
Már megint ez az eltartás. Én azt mondtam volna, hogy ti mantrázzátok? Én kifejezetten NEM rólatok beszéltem, hanem arról, hogy ebben az országban ni a helyzet. És abból kiindulva mondtam, hogy a munkára (mégha azt én is fontosnak tartom), a munkahelyekre való leszűkítése a cigánykérdésnek (mert hogy a posz erről szól) kifejezett kórképe ennek a régiónak. Ha már munkahelyekről , illetve azok teremtésérőől beszélünk, akkor az csak úgy lehet releváns, ha azt az egész országra vonatkoztatjuk. Amíg a munkahelyhiány ilyen nagyarányú, addig - tekintetbe véve a többségi társadalom cigánysággal kapcsolatos gondolkodását - semmivel nem jutunk előbbre annak hangsúlyozásával, hogy a cigánykérdés lényege a munkahelyek hiánya. Az egész társadalom problémájának ez az egyik nagy generálója. És amíg az ország nem kerül jobb helyzetbe, addig a cigányság sem fog. És ha figyeltél volna, láttad volna, hogy nem azt mondom, hogy te azt állítod, hogy nem akarnak dolgozni, hanem azt mondtam, hogy a kérdés munkára redukálása mögött bizonyítottan ez az össztársadalmi ítélet húzódik meg. Ott, ahol cigányembereket gyilkolásznak, ott kérem mégiscsak összetettebb ez a problémahalmaz. Aki ezt nem látja, az struccpolitikát folytat. De hát ez folyik már lassan 100 éve.

@ZinczyKa:
Teljesen egyetértek!

@ZinczyKa:

Igen, ezt látom és hallom máshol , más pedagógusoktól is, legyen szó akár óvódáról, akár iskoláról.

Ami pedig az azonnali cselekvési lehetőségeket illeti, ez is ki van , ki volt már bírva lenni próbálva számtalan más országban. Igenis a pozitív diszkrimináció nem kerülhető meg (természetesen az ország általános állapotának a javítása mellet!). Csak hát, ez itt a bizonyíték! A többségi társadalom jórésze egyenesen vért hány attól a gonolattól (nemhogy gyakorlattól), hogy speciálisan támogassuk a cigányságot, és/vagy a mélyszegénységben élőket. Éppen idetartozó az, amit a szolidaritásról is írtam az előzőekben. és meg kell csak nézni, hogy a feketékkel ezt hogyan csinálták az érintett régiókban. Tudom, ott se lett minden fenékig tejfel , de ahogy Zinczy is írja, ez igencsak időigényes dolog. Csak végre el kéne már kezdeni, és nem csak pofázni róla! Akár a Kádár-rendszerben lennénk! ::(((((

ps.
A leglényegesebbet meg kihagytam
.
" Idegent ne sanyargass! - parancsolja a Tóra. Az idegennek vendégbarátság jár, befogadjuk őket sátrainkba, enni-inni adunk nekik. De ennél többre is kötelez a Szentírás. Arra ugyanis, hogy ne taroljuk le mezőnk szélét, hogy hagyjunk az idegennek is. Azaz, arra, hogy az idegen ne szoruljon rá személyes jótékonyságunkra, hogy intézményesen biztosítsuk számára a lehetőséget, hogy közöttünk éljen. A Szentírás arra is figyelmeztet, hogy - ahogy mondja - ti is idegenek voltatok Egyiptom országában. Mindenki volt, vagy lehet még idegen. S jobb, ha ezt mindig bevéssük elménkbe. Amikor ma Magyarországon az idegent nemcsak bizalmatlansággal, hanem gyűlölettel is fogadják, amikor a menekülttáborokban a helyzet többnyire siralmas, talán jobb arra gondolni, hogy az 56-os forradalom után, mikor tömegesen menekültek magyarok mindenüvé a világba, jól esett nekik - nekünk! - hogy befogadtak, hogy beutazási engedélyt adtak, s többnyire indítást is egy új életre. Tartozásunkat nem szabadna elfelejtenünk. Ezzel nem azt az abszurditást akarom mondani, hogy mindenkit be kell engedni hozzánk vagy Európába, aki csak jönni akar, de azt, hogy a legrászorultabbakat be kell engedni, s azok beilleszkedéséért, akiket már beengedtünk, mindent el kell követnünk. Az idegenek elleni demagóg gyűlöletkeltés nem egyeztethető össze a Szentírás szellemével. S még kevésbé egyeztethető össze az, ha egyesek mesterségesen létrehozzák a közöttünk élő idegenek fikcióját, ha a legrosszabb emberi ösztönöket mobilizálják politikai céljaik eléréséhez. Az úgynevezett zsidókérdés és az úgynevezett cigánykérdés a kirekesztés gesztusának egy szobatisztának látszó megfogalmazása."
/Heller Ágnes/

Mi köze van ennek a Kádár rendszerhez? Húsz éve a múlté és a cigányság helyzete a munkahelyeik megszűnésével romlott drasztikusan, ami a kapitalizmus kikiáltása után, annak termékeként történt. De a szerény poszt szerény mondanivalója az, hogy a munkahely az alap, arra lehet építeni, ha az van lesz jövőkép, remény, motiváció, meg ami kell. Ha nincs, ülhet a kölök annyit a tetvetlenítő közös iskolában amennyit akar sose lesz integráció, felemelkedés, béke. És jelzőkkel nem lehet elintézni azt a kérdést, hogy a magyar társadalommal nem igen lehet elfogadtatni egy olyan integrációs folyamatot, amely nem finanszírozza magát, azaz olyan folyamat kell, ami ennek az igénynek is megfelel. Mi a gond ezzel?
Ide a kutya se akar bevándorolni, csak rajtunk keresztül lehet, mondjuk Düsseldorfba menni. Az 56-osok mázlija az volt, hogy nyugaton akkor konjunktúra volt. Egyébként pl. Münchenben felvonulás volt a magyarok ellen. Ne tüntessetek, dolgozzatok! Ez volt a felirat.

@Luczifer: Teljesen igazad van, ami a helyzet romlását illeti. Talán lehetne az oktatás hosszútávú fejlesztése mellé valami foglalkoztatási izét kitalálni. De mit?
Ami a bevándorlást illeti, az nem biztos, hogy igaz. A migráció létező jelenség, természetesen a helyzet, helyszín válogatja, milyen a létszám.
Tudod, mit mondanak itt az amerikaiak? Hogy a rosseb se érti, minek jön ide ez a sok ember, amikor itt szar a helyzet. Nem bántólag mondják, hanem értetlenkedve. Hát azért jönnek ide, mert itt még mindig jobb. És sok helye van a világnak, aminél Magyarorszég még mindig jobb.
(Hogy aztán maradnak-e vagy továbbmennek, az megint más kérdés. Az viszont tény, hogy az UNHCR elég sok irodája költözött pár éve Budapestre. És csak részben azért, mert olcsóbb ott, mint Genfben.)

@Luczifer:

Egyrészt az idézetet nem kívántam szétcincálni, mert aztatatatat nem szeretem, ezért pakoltam be egy tömbbe. De tulajdonkléppen a vége a lényeg, már, ami ide illik.
Másoszor, Lucifer, nem gondolhatod komolyan, hogy én ne tudnám, hogy a biztonságos munkahely mennyit javítana a helyzeten! De azt is tudom, hogy előbb leszek én India miniszterelnöke, minthogy ez a helyzet előállna. És pontosan azért, amiért megeshetett, hogy idáig fajult. Abban egyszerűen nincs és nem is volt vita, hogy a rendszerváltás az utolsót rúgta a legszegényebbekbe. Ami oedig a cigányságot illeti, valóban akkor maradtak effektív munkajelyek nélkül. Ha ez a probléma ilyen egysuerűen orvosolható lenne, akkor azt már régen megoldották volna! És mélyszegénység-kérdés van, nem pedig cigánykérdés. Ezt még Csepeli és a hozzá hasonló gondolkodású társadalomtudósok isi csak idézőjelben használják. És ebben a pejoratív értelmezésben bizony remélem, hogy nem lesz a "cigánykérdésnek" jövője. Ami a jövőben kívánatos, hogy legyen, az a mélyszegénység.terjedésének megtorpanása, eszkalálódásának megállítása.

És persze azt se gondolja senki, hogy ha Spíró víziója jön be - már, ami a cigányságot illeti -, akkor a velük azonos sorsú , ám nem cigányszármazású mélyszegények nem lelhetőek majd fel a nekilódulók között.!!! Mert a mai magyar társadalomban - dacára a többségi társ. előítéletességének - a fő választóvonal a még élhető életet élők és a már- már élhetetlen, emberi életnek is alig nevezhető létbe süllyedők között húzódik.

A cigányság olyan, mint akinek egy nagy aranytömb van a nyakába kötve, azzal próbál a partra evickélni a mélyvízből. Mi ez a tömb? A saját ÉRTÉKEIK, melyet a többség akár irigyelhetnének is.. Az hogy nem náluk a gyerek az kincs. A cigány anyát hiába próbálod "családtervezésre" rábírni. Ha a családi pótlékot emelik, még több lesz a gyerek. Ha elveszik, ha bármi "feltételhez" kötik a folyósítást, akkor sem lesz kevesebb.
Tanulmányok százai mantrázzák a közoktatás fontosságát. Csakhogy a roma kisgyerek másképp szocializálódik, és amit családjában elsajátít, annak nemhogy hasznát nem veszi a többségi iskolában, hanem eleve akkora hátránnyal kerül be oda, hogy esélye se nagyon van ott sikereket elérni. Vergődik benne, aztán kilökik tudás nélkül, végzettség nélkül.Vegyük el a kicsiket az anyáktól és lökjük be valami féle intézetekbe, ahol rosszul fizetett, előítéletes személyzetnek kéne beléjük verni a többségi normákat? Hogy majd az általános iskolába és feljebb már jól beidomított cigányok kerüljenek? Még jó, hogy se pénz, se szándék nincs erre, mert a dolog úgyis csak pokoli ellenállásba és nagy fiaskóba torkolna.

.@trendo:
Egységes cigányság nincs! Ebből pedig igen sok minden következik, mint abból is, ha ezt nem fogadjuk el alapvetésnek

@malvina: Az egész világ teli van kínai éttermekkel. Kivéve Kínát! Ott csak szecsunáni, tajvani, ujgur kajáldák vannak :))
Így van ez a cigánysággal is. Csak a többségi társadalom kezeli őket egységesen. Holott a Tisztviselő-telepi muzsikusok , a virág-, használtcikk és színesfém kiskereskedelmet eluraló lovári családok, és az ormánsági beások közt ég és a föld.

@trendo:

Pontosan! És nagggyyon tetszik az avatarod! ::))))

@trendo: :)

Tyű, ez az egész egy pokoli nehéz ügy. ZinczyKa és Trendo véleményével egyet értek. Mégis nehéz. Még a 80-as években a Szegényeket Támogató Alapítványnál is felmerült a kérdés az oktatásról. Hogy jó-e elkülöníteni őket a családtól, spec. kollégiumokat indítani, ahol pozitív mintát és minden támogatást megkapnának nem csak az oktatáshoz, de a neveltetéshez is? De mi van akkor, amikor ezek a gyerekek visszamennek a családjukhoz? Tudnak-e integrálódni, vagy kívülállók és gyökértelenek lesznek? S ha utóbbi, akkor épp a társaikon nem tudnak, vagy esetleg nem is akarnak majd segíteni.
Volt már néhány kísérlet pro és kontra, meggyőző eredmény tudomásom szerint nem született.

Na igen, és akkor még ott van a munkalehetőség kérdése is. De ezek össze is függenek. Pl. ahol a szülők évtizedek óta elvegetálnak munka nélkül (minimum a téeszek felbomlása után, és vegyük most csak Ormánságot), semmilyen értelemben nem tudnak jó példával elől járni, nem motiváltak, és nem tudnak motiválni sem.

És akkor még a rasszizmus, előítéletek... á, nagyon is összetett kérdés ez.