egy új hely

miért kell a blog?

"hátha valakinek örömet okoz, hátha valakit bosszant"

ki Luczifer?

Tulajdonképpen mindenki tudja, nem más ő, mint a sokat akaró kirúgott arkangyal, a világossághozó. Az egyik tény, a másik beváltatlan ígéret. Zuhanás + egy impozáns program elhalasztva. Azt hiszem ez teljesíthető.

kanyar a sugárúton

Luczifer = lucifer, illetve lucifer = Luczifer. Tudom, ne mond, de így a biztos! A változtatás nem azért történt, mintha bármi bajom lett volna a luciferrel. Meg voltam vele elégedve, bevált. De mit lehet tenni, ha a kiscicákat Lucifernek keresztelik és ezt követően a lelkes gazdák a világ összes lehetséges módján regisztrálják a cicusukat. Lucifernek a cicák nem hagytak egy talpalatnyi helyet sem. Hitted volna?

és azokat, akik csak itt férnek meg egymással

felnőtt látogatóknak

friss topikok

  • Indiáner: Hát mit tehet egy falkavezérrel? Követi! (2013.03.27. 22:18) Asszimiláció
  • Izabella.Jones: Blog revival, yes! ::)) Egyébként érdekes, hogy nem budapesti lakosoknál is megfigyelhető a kór. M... (2013.03.12. 10:56) Budapest szindróma
  • : Találtam egy honlapot, amelyre belépve, belépési csomagtól függően minden beszervezett tagod után ... (2012.03.29. 16:25) Egyszerűség
  • Dig, Lazarus!: Akiket nem lehet becsapni! Kiállnak a kormányfô mellett, aki egyedül képes feltétel nélkül elfogad... (2012.01.24. 13:16) Százezrek tüntettek
  • Biedermann: Óh, ez a dallamos német nyelv! :) Boldog Karácsonyt! (2011.12.24. 16:18) Boldog Karácsonyt!

naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

címkék

címkefelhő

Házi feladatok

Na még egyszer. Capa: Kollaboránsok

2009.03.10. 21:07 | Luczifer | 23 komment

Chartresban 1944. augusztus 18-án a borotvált fejű anyát - mert egy német katonának szült gyereket - a város népe gúnyolódva űzte végig az utcákon. Az anyját - a zsákot cipelő férfi jobb válla mögött - hasonlóan büntették.

A nyolcvanas évek elején a 2. magyar hadseregről többrészes dokumentumfilmet vetítettek a TV-ben. (Sára/Csoóri: Pergőtűz) Az alig behegedt sebeket érintő film kezdettől fogva feszült légkörben került adásba. A fenyegető botrányt végül is nem sikerült elkerülni. Kitört, miután valamelyik középső részben egy magyar katona az orosz szerelméről mesélt. Könnyeivel küszködve emlékezett arra az asszonyra, aki őt, az ellenséget ápolta, aki gondoskodott róla, akiről gondoskodott és hát, aki szerette, akit szeretett, akit végül ott kellett hagynia. Szavaiban se remény, se hit, csak a küszködés. Küszködés az elfogadhatatlannal. A megrázóan őszinte, a háború, a pokol osztotta szenvedések ellen szóló, a sorsot vádló mondatokért a szovjetek hivatalosan tiltakoztak. Ilyen asszony nem volt. Ítélet? Még az ítélkező felett se.

  

 

A bejegyzés trackback címe:

https://luczifer-bazar.blog.hu/api/trackback/id/tr91990153

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.03.10. 22:16:05

Ez övön aluli volt! Kevés olyan helyzet van, amitől megnémulok, de ez közülük az egyik. ::((((

Luczifer 2009.03.10. 22:44:59

Hát ezt nem értem.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.03.10. 22:56:06

Hát az meg hogy lehet???
Szóval miert az efféle helyzeteknél drámaibbat keveset tudok elképzelni, és szinte uralkodni sem tudok magamon az undortól, amikor a csordaszellem, a gulyaattitűddel összelucskosodva - kóros moralizálások mögé bújva - rendre kiöli az emberből az embert.

Na. kapizsgálod már?

ZinczyKa 2009.03.10. 22:56:56

Én sem. De Malvi, ha arra gondolsz, ez mekkora egy állat dolog, akkor meg pláne nem. Merthogy ez történik nap mint nap. Csak nem vágják a haját, hanem kiközösítik másképpen. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy bele kell nyugodni, éppen nem. De minden nap ítélkezünk, igen én is, akaratlanul is.

ZinczyKa 2009.03.10. 23:04:33

Egyébként már elég legyen. Amerre nézek ezt a Friedmann fiút látom. Engem már megevett a sárga irigység itt vidéken :(

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.03.10. 23:05:41

Én meg azt nem értem, hogy mit nem értesz? Ugyanis nem tettem különbséget aközött, hogy ezt akkor és aközött, hogy ez most ...
Ítélkezés és ítélkezés között pedig nagy-nagy difik vannak ám! Idegbeteg vagyok a különböző általánosító ne ítélj, mert... és hasonló társaiktól. Minden percevn megítélünk és elítélünk! Akkor is azt tesszük, ha esetleg nem mondjuk ki! Tehát önmagában az ítélkezéssel semmi baj nincs! Mindig a hogyan és a körítésen van a hangsúly!

Luczifer 2009.03.10. 23:09:45

Igen. De ez egy annyira provokatív, ha tetszik lemeztelenítő, annyi érzékenységet érintő kép + a Sára film, hogy mást is előhozhat. És az is érthető lenne, lett volna. De világos.

ZinczyKa 2009.03.10. 23:12:15

Ebben most nem értünk egyet. Nincs nagy különbség. Nem álszent vagyok, azért is mondtam, hogy én is. Keskeny a határ a hajvágás és a pofavágás között. Nem azt mondtam, vagy azt írtam, de az elítélésre gondoltam, nem arra, hogy véleményt formáljak valamiről.

ZinczyKa 2009.03.10. 23:16:38

Az előző Malvihoz.
Nekem az is eszembe jut, hogy erre jó a fotóművészet, hogy szembe kell nézni azzal, ami mellett adott esetben minden nap elmegyünk. És csak egy picit csukjuk be a szemünket, mert úgy nem olyan bántó az egész.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.03.10. 23:17:09

Azt hiszem értem, mire gondolsz! De úgy akarom tudni, hogy azért ismersz már annyira, hogy az összes érintettségem se lenne soha elegendő ahhoz, hogy bennem efféle csordaszellem és/vagy gulyásattitűd kezdjen dolgozni az élet, mások boldogsága és boldogtalansága, mások személyes drámája láttán. Soha nem lennék képes pl. egy szikrát sem dobni a saját és mások veszteségeinek megbosszulásáért gyújtott tábortüzre.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.03.10. 23:24:02

Bizony nagy a különbség a lekopaszítás és a pofavágás között. Méghozzá pont az, amire utalni próbáltam. A pofavágáshoz mindenkor jogod van, olykor még kötelességed is lehet! De mások kopaszra nyírásához, emberi leglényegük, a méltóságuk megtiprásához bizony sosh, soha nem lehet jogod! És e két dolog összemosása elég veszélyes dolog. Az pedig a szavakon való lovaglás, hogy meg-, vagy elítélsz! Ehhez is jogod van! De tovább menni nincsen jogod!
Egyébként ez a fotó nem mindennapi helyzetről beszél! Márcsak azért sem, mert nem mindennapi időkben készültek, és akkor nem mindannapi életet éltek az emberek! Ez a szezon és a fazon esete!

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.03.10. 23:26:31

2009.03.10. 23:17:09 - Lucifernek

2009.03.10. 23:24:02 - Zinczynek

Mea culpa, Lucifer, legközelebb használni fogom az erre kitalált "Válasz" opciót! ::)))

ZinczyKa 2009.03.11. 06:17:42

@MALVINA: Nem a szavakon való lovaglás. És persze valóban nagy a különbség a pofavágás és a lekopaszítás között, ez igaz. De pont az a veszélyes, hogy nem tudhatod igazán, mi a mindennapi helyzet. Vagy mi a nem mindennapi idő.
A hajléktalan, aki mellől undorodva fordulnak el a járókelők nem mindennapiként éli meg a helyzetét. Pedig nekünk mindennapinak tűnik az, hogy ott ül a papírdobozán. A mindennapok szemétsége akkor is az, ha csak kicsike, és a mi kényelmünket szolgálja.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ami a képen történik kisebb jelentőséggel bír, csak annyit, hogy hogy ma is történik ilyesmi. Capa éppen nincs ott, hogy lefotózza. Ha van más, akkor szembesíthetőek vagyunk vele. Ha nincs, tehetünk úgy, mintha nem létezne. És elmélkedhetünk azon, mik meg nem estek RÉGEN.

ZinczyKa 2009.03.11. 06:19:28

@MALVINA: Bocsánat. Még egy dolog eszembe jutott a lekopaszításról. Van egy tanítványom, 9. osztályban rosszul tanult első félévben. Az anyja büntetésből kopaszra nyírta. (Előtte szép hosszú haja volt.) Őt sem fotózták le.

Luczifer 2009.03.11. 06:49:23

Igen, a képen emberek vannak, és amit tesznek– mint emberek – azt nem először és nem utoljára teszik, és amit tesznek az csak így kívülről tűnik elfogadhatatlannak. Számukra nem, sőt. Kellemetlen, hogy ez így van, mert akkor bármikor megtehetem én is és nem fog feltűnni. Hab a tortán, hogy lehet, hogy a büntetőknek igazuk van. A gyerekkel szemben nyilván kizárt, de lehet, hogy égbekiáltó gaztetteket követtek el. Nem tudni.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.03.11. 10:47:30

@ZinczyKa: Márpedig a hajléktalan egyáltalán nem különleges élethelyzetnek tekinti, mert sajnos nem tekintheti az utcánélést.. Egyrészt azért, mert ez jellemzően egy folyamat vége szokott lenni. Ha úgy lenne, ahogy te mondod, az azt jelentené, hogy átmeneti, különleges állapotként élné, élhetné meg a helyzetét, amiből bizny az következne, hogy reális esélye lenne/lehetne a belőle való kiemelkedésnek. Sajnos nem így van, és ezért örülnék, ha nem nekem lenne most igazam. De sajna nem így van.::((
Másik! A nem-mindennapi időről való tudás és nem-tudás fogalma már megint jó kövér túláltalánosítás. Általában nincs ilyen. Konkrétan viszont annál inkább! Ez tér , idő és szituáció, stb. függvénye! Ráadásul nem az a kérdés lényege, hogy minek nevezzük, hanem, hogy hogyan állunk hozzá. Akár a mindennapokban, akár a különleges időkben, különleges helyzetekben. Pl. háború és emberölés kérdése, stb.

A tanítványod esete rettenetes, mégis lényegesen különbözik a fotón szereplő helyzettől! Talán akkor lehetne párhuzamot vonni, ha a kislány haját az egyik oldalról a család nyírná, a másikról meg mindjuk te, az iskolát képviselve. De nyilván te, a iskola képviseletében megtetted azt, amit ebben az esetben meg kellett és persze meg lehetett tenni a kislány mellett. Egyébként tudod mit? Én bizony lefotóztattam volna, méghozzá a kerületi rendőrkapitányság és a gyámügyi illetékes segítségével.

Az " elmélkedhetünk azon, mik meg nem estek RÉGEN." pedig csúsztatás, mert én a konkrét képről beszéltem, és a konkrét szituációról, ami arról szól, amiről. Lucifer pontosan le is írja, miről. És akármit is gondolsz, ez így, ahogy ott van, úgy , ahogy ott történt és amiért történ, amiért az ott egy különleges helyzet mindennapos részévé vált, az ma itt és most ugyanúgy egyszerűen nincs jelen.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.03.11. 11:12:12

@Luczifer:
Igen, a képen emberek vannak. És amit tesznek, hogyan tehetnék másként mint emberek? Mi az az azt? Az ember - kivéve ha nem elmebeteg - mindig helyzetekben létezik, és ezért mindig a konkrét helyzetből kiindulva - még akkor is, ha a köznek ellenében - viselkedik.Az pedig, hogy egy cselekedet, egy viselkedés elfogadhatatlan vagy sem, az se nem a "belülről", se nem a "kívülről" kérdése.De maradjunk a konkrét szituációnál (ugyanis releváns kijelentéseket csak így tehetünk róla, vele kapcsolatban!). Ez az attitűd shonnan nézve sem fogadható el. Maximum feltárható , megismerhető ezen elfogadhatatlan gondolkodásmód és cselekvéssor indulati háttere. De attól, hogy ezt az ember tudja, nota bene átgondolja csakis azt szolgálja, csakis azt szolgálhatja, hogy ellene tenni tudjon, hogy ő magamagában ki tudja alakítani - az ilyen és ehhez hasonló estekhez való - és hangsúlyozottan emberhez méltó viszonyulását.

"Hab a tortán, hogy lehet, hogy a büntetőknek igazuk van."
Na most - még mindig a konkrét esetre vonatkoztatva -, ha te ezt így gondolod, akkor nem az a hab a tortán, hogy lehet, hogy ..., hanem az, hogy ezt 2009-ben, itt Európa közepén ezt bárki is így gondolhatja!

Ugyanis nem lehet, mert nincs, nem lehet igazuk! Az emberi méltóság elleni bármilyen cselekedet - bármilyen elkövetett bűn nevében is történjen - , SOHA nem lehet igazságos és elfogadható!!! És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy szeretni valakit pl. semmiféle körülmények között nem lehet bűn! Természetesen el- és megítélni mindenkinek jogában áll, de tovább menni nem!

A halálbüntetésssel is hasonló a helyzet! Ha egy társadalom bűnnek tekinti az emberölést, akkor önmagával szemben is ennek alapján kell viseltetnie, ugyanis sem a törvényhozók, sem az úgymond büntetők nem élnek és állnak a társadalom felett, vagy kívüle. Álságos, hazug és végletesen embertelen a halálbüntetés. És abba most még csak nem is mentem bele, hogy minden tásadalom, ahol halálbüntetés van, nagyon mélyen és komolyan felelős azoknak a helyzeteknek a kialakulásáért, amelyekben a halálbüntetéssel súlytott cselekedetek megtörténnek. És ezt pont azzal bizonyítja, hogy bort iszik és vizet prédikál.

Luczifer 2009.03.11. 12:11:22

Egy halvány kérdőjel nem férhet ahhoz, amit írsz. Még ahhoz sem, amit felém kritikaként fogalmazol meg. Egyszerűen nincs vitám vele. De mi van, ha az kerül a kép alá, hogy anyák, akik elvesztették gyermeküket, fájdalmukban üvöltenek a fiukat előnyökért elárulóval. Semmi szerelem, puszta anyagi előnyszerzés. Ennek bizonyítására közlésre kerülne még, hogy a céda meg akarva szabadulni feleslegessé vált gyermekétől, árvaházba viszi. Persze nem ilyen átlátszó pongyolasággal megfogalmazva, hanem kellő drámaisággal.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.03.11. 12:50:25

A lényegen semmit sem változtat. Ugyanis mindenkinek személyes és szuverén joga azzal és azért összemászni, akivel és amiért azt az ő élete " kiforrja " magából. Megítélni és elítélni persze mindenkinek joga van, sőt olykor meg is kell tennie, de csak ennyi, és ne tovább. Egyébként erről is nagyon veszélyes így általában, a konkrét helyzet ismerete nélkül gondolkodni. És bizony a közösségek mindig rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyekkel ki tudják köpni magukból az esetleges árulókat. És egyáltalán nem úgy, hogy azokat emberi méltóságukban feltétlenül megalázzák. Pl. megszakítanak vele minden kapcsolatot. Nem köszönnek neki, stb.
Ha belegondolunk abba, hogy anyákat, szülőket hoztak össze a gyereküket megerőszakoló, meggyilkoló bűnösökkel. És láss csodát - bár nagyon nehéz és drámai helyzetekjet szültek ezek a találkozások, nem is minden esetben jártak sikerrel, mégis többnyire olyan pozitív változásokat indukáltak e gyilkosokban, amilyeneket a sima börtönmindennapokban való létezés képtelen beindítani bennük. És ráadásul még a szülők számára is könnyebbé tette az elfogadhatatlan elfogadását, elviselését. Mert addíg, amíg a bűnökhöz és bűnösökhöz bűnös módon, bűnös módszerekkel nyúlunk, semmi jóra, pontosabban semmi jobbra nem számíthatunk, csakis a helyzet rosszabodására, de arra garantáltan!

ZinczyKa 2009.03.11. 13:42:25

@MALVINA: Jó, akkor lehet, hogy félreértettelk, azt hittem ezt most konkrétan történelmi időhöz kapcsolod.
A diák fiú egyébként, nem lány, ez azonban semmit nem változtat a történeten.
Anyuka tanulhatott az esetből, mert idén nem nyírta a gyerek haját. Pozitívan gondolkodom.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.03.11. 14:27:54

::))) Most mondanám, hogy Zinczykát szaporítani kéne, de hát, ahogy arról értesülve vagyok, ez már megtörtént, ráadásul nem is egyszer, de háromszor, mint a mesében! Mesés valóságban élünk! Ugyi-ugyi, így is lehet magunkra pillantani! ::)))

P.s.Megjegyzem, hogy azért én pont nem arról vagyok híres, hogy a mocsokságokat a szőnyeg alá "szoknám" söpörni! ::)))

ZinczyKa 2009.03.11. 22:40:07

Szaporítani??? :::))) MInt a mesében :)

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.03.11. 23:07:35

Miért, a mesében mindent háromszor csinálnak! Ha szaporodnak, még azt is! Ezért van mindig 3 királyfi és 3 királylány! Tudom, csak azért, hogy lehessen legkisebb! ::)))
süti beállítások módosítása