Azt hiszem, azt tanulják és azt tapasztalják, hogy ember embernek farkasa. Arról szerinted hol hallanak, hogy ember embernek társa? Jó lenne, ha másképp lenne, de nincs. Az egyén létezik, a társadalom asszisztál. Jó esetben. Egy rosszabb konstellációban csak zavar.

Én a családon belül, a baráti körben meglehetősen nagy mennyiségű kamaszt „kihordtam”. Amikor kötődésről, szeretetről, alkotásról, Én-ről, a Másik-ról poénból félmondatokat beszéltem, és közben kérdeztem sehol se volt a konkurens mulatság. Volt, hogy a hétvégén nem mentek a partira, hogy dumáljunk! A csúcs az volt, amikor mi öregek buliztunk és a gyerekek sorbaültek, hogy mikor jöhetnek beszélgetni. Hulla fáradtan mentem haza. És józanul!! Úgy hiányzik ez, mint egy falat kenyér!

Akkor téged kellene kiutalnunk a vitaestre vagy mire. :)

Interjúszituációban vannak sikereim! Abban jó vagyok! :)

Ezt nem értem. Kérek szépen magyarázatot. :)

"Kéne szólni nekik. Hogy ezek kooperációk termékei."
Azért az élet szerencsére nem igy műxik, hogy csak úgy odaszólhatunk: édesfijaim, húzzatok csak kezet mosni !
Egyrészt majd ha látják, hogy anyuapu is kezet mos, másrészt meg, ha megtapasztalják, hogy minden szar a kezükhöz ragad, nota bene még meg is betegszenek miatta... ::)))