Szombaton 10 órakor az infúziós helyiségben. Jelenlévők:
1. Egy középkorú asszony viccesre nyírt kutyájával, akinek a szájából tegnapelőtt egy daganatot operáltak ki.
2. Mellette két bizsu; egy butácska szépasszony, butácska agarával. A kutya súlyos gyomorműtéten esett át. Alig piheg, de felépül.
3. Egy két méteres atléta egy német doggal. A kutya fertőzést kapott, vélhetően valamit összeevett. Majdnem elpatkolt.
4.A műtőasztalon egy dalmata, gazdája - egy szép fiatal lány - ráborulva alszik. Mint később kiderült, egész éjjel dolgozott.
5. Egy idős hölgy a kutyája bekötött lábát nézi, valamibe beleakadt - mondja és öt darbra tört. Összevasalták. Nem érti, hogyan történhetett. Ő csak azt látta, hogy …. Nem érti. Többen úgy tesznek, mint akik hallgatják, de nem hozzájuk beszél.
6. Egy másik asszony karjaiban tartja kutyáját, akinek izületi gondjai voltak, adott rá gyógyszert, de nem bírta a nyomra. Bevérzett. Kezdő öreg kutyások tévesztése.
7. Egy veszti, aki minden évben két-három hónapon át itt tölti a délelőttjeit. Allergiától szenved, gennyes kelésekkel van teli a teste. A gazdája derűs, meséli; nem ügy, hozza. Ők így élnek. Ezzel élnek. Miért vállalják?
8. A beaglet tegnap hajnali háromig műtötték, mert egy német juhász nekiment. Pont egy német juhász. Most infúzión van.
9. Az öreg uszkár veséjén felrobbant a ciszta. Küzdöttek, hogy le ne bénuljon. Sikerült.
Itt ülök köztük és nézem, ahogy Pindurba csöpög az infúzió. Kiszedték a daganatait. Azt hisszük, hogy nincs több. Miért hinnénk mást? Fejünk a homokban. Vidámak vagyunk, örülünk az egérútnak. Élni akarunk! Közben jönnek a nyulak, a teknősök és a cicák végeláthatatlan sorban. Józsi gyógyít, bíztat, és együtt érez. Reggel, délben, este, éjjel. Személyesen, telefonon. Kutyát, gazdát szolgál. Bocsánat mások is vannak, az állatokat és a gazdát. Az élőket. Nem tehet mást, mindenki benne bízik. Én is.
***
Vasárnap este visszamentünk a sebet bemutatni. Pindur türelmesen várt, de aki Józsi, vagy az asszisztens lányok felé csak nézett azt megmorogta. Védett személyek lettek. Miért szerette meg őket? Erről szólhatna a karizma III.
