Most már egészen biztosan tudom, hogy az élet reverzibilis folyamat. Pindur & Gida, a két őszes lány, ma reggel előttem futott. Igaz, úgy vagyok pontos, ha azt mondom, hogy ők futottak, én meg csoszogtam. Utánuk. De a tapasztalat akkor is tapasztalat, a remény megcáfolhatatlan forrása. Így most, amikor fáradt lelkem égbe, testem földbe vágy, mégsem intenék búcsút sem a zengő ligeteknek, sem a tarka képzeteknek, sőt egészen biztos vagyok abban, hogy egy kis idő elteltével a bájoló trillákra kifejezetten igényt fogok tartani. Csak az a kis idő! Azt még túl kell élni!
(A kép Maurer Dóra: Reverzibilis és felcserélhető mozgásfázisok, etűd 3.)
