A reexport olyan ügylet (is) - mert hogy háromféle fajtája van nekije - amikor az összbehozatalnak csak egy része lesz jelen a hazai fogyasztói piacon, jelentősebb része viszont alapanyagként avagy félkésztermékként az exportot szolgálja.

A rossz , az ésszerűtlen alkalmazások helyett a módszereket kárhoztatni, az is egyfajta ésszerűtlenség. A hiábavalóságáról már nem is beszélve! ::))))

A KSH módszertana „A reexport háromoldalú ügylet, azaz termék eladási célú vétele nem rezidenstől, majd értékesítése nem rezidensnek, amelyben a közbülső szereplő kereskedelmi szolgáltatást nyújt.” Módszertani füzetek 44. 13. oldal középen. Csak tudják, hogy mit mérnek. A reexport egyébként egy remek üzletelési módszer. Semmi baj vele, csak ezzel az adok-veszekkel gondolkodni nem lehet, illetve lehet, csak könnyen vicces eredményt hoz. Főleg, ha hiányoznak a piaci ügyleteket méréséhez, azok tereléséhez hasonlatos kontrollok. Ha kockázat nélkül lehet csicseregni.

Mégpontosabban:

A reexport fajtái

* tranzit ügylet: az exportőr és importőr közti ügyletet a tranzit vállalkozás közvetítésével bonyolítják le. A szerződést az exportőr és az importőr köti meg. A tranzit vállalkozás jutalékot kap
* switch ügylet: klíring deviza követelést szabad devizára történő átváltásra vonatkozó ügylet. A klíring deviza meghatározott körben alkalmazott deviza
* bérmunkaügylet: a bérmunkát végző fél arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízó tulajdonát képező anyagot vagy terméket feldolgozza, és készterméket a munkadíj fejében a bérmunkáltatónak vagy rendelkezése szerint más vállalkozásnak külföldre szállítja.

Minden tudás és gondolkodás sajátos adok-veszek szerkezetű. Azt hiszem ezt nem kell bővebben fejtegeni. Kockázat nélkül pedig semmi sincs! Legyen szó akár csicsergésről, akár megkövesedett, elhalt tudások folyamatos felbüfögéséről, háttértudások nélküli, felszínes ostobaságok sorozatairól, és persze a különböző kockázatok kivédését szolgáló hiíúsági kérdésbe való fojtásokról. Továbbá a gondolkodás-alapú diskurálásának nem elhanyagolható kritériuma a másik kifejtett gonadolatainak minél pontosabb dekódolása. Mint ahogy, annak kiszámítására, hogy hány kiló szőlővel is tartozunk valakinek, elég aggályos, mondhatni alkalmatlan bizonyítási módszer az, hogyha az illető kutyáiból kivonjuk a macskáinkat! ::)))))

Hívd fel a Dr. Puklit, azt hiszem ő most a KSH elnöke és mond meg neki, hogy pancser ő is, meg a hivatala is. T: 345 6000. Csak központi számot találtam.
A többit nem értem. De ennek a satnya dekódolási készségem lehet az oka. Meg a lustaság, mert egyébként kutyáim vannak.

Már miért kéne felhívnom Pukli urat? Nem értem! Mint ahogy azt sem, hogy a közgázon és a külker főiskolán ne tudnák mi is az a reexport, illetve hány és miféle fajtái vannak. De azért megpróbálkozom a megfejtéssel: teljesen érthető, ha a közgazdaságtan , a külkereskedelem és a KSH egészen máshonnan közelít a nevezett témához, mivel más-más a céljuk, a működési területük, funkciójuk. Nyilván mindkettőnek igaza van. Ezért sem tudom, miért kéne felhívnom ezt az urat. És még egy megjegyzés: jómagam a KSH említésétől is többnyire röhögőgörcsöt kapok. Még akkor is, ha belátom, gyakran ennek nem ők maguk a kiváltó okai! .:))))

A gazdaságban, különösen a gyakorlatban is használt / mért fogalmak esetében azok tartalmát a vonatkozó jogszabályok, azok híján a Hivatalok határozzák meg. A Professor Urak legfeljebb sajnálkozhatnak e felett, de véleményük magánvélemény. Ha ez nem így lenne, egyszerűen ellehetetlenülne az adatgyűjtés, a tájékozódás, az irányítás meg a minden. Egy dolgozatban megmondhatja, hogy ott ő mit ért reexport alatt, no meg mit szeretne, ha értenénk alatta. De ennek nincsenek következményei. Ettől még nem az.

Nem értem, ez hol mond ellent annak, hogy véleményem szerint - márcsak a képtelenség okán is - kizárt dolog., hogy a lényeget érintően ne egyről beszélnének gondolkodnának.

Egyébként meg a hivataloknak amúgy is lófax oda... , mert vajon "A Hivatalok" honnan a jófrancból tudnának bármit is, ha nem az egykori, a jelenlegi és mai professzoroktól.::))))

Nekem aztán tök mindegy, de az egyikben pl. benne van a bérmunka, a másikban nincs. A fél ország bérmunkát végez, meg összeszerel, aztán viszik vissza. Nem mindegy. A Professzor Úr gondolkodik, jobb esetben értelmesen, de nem ő definiál. Legfeljebb javasol. Ez esetben mázli.

Tágabban értelmezendő, amit írtam! Nem arra utaltam, hogy a professzorok diktálnak! Arra utaltam, hogy a tudomány az alapja mindenféle olyan tudásnak, amit aztán jogszabályokba gyúrnak, illetve amit A Hivatal elvárásként nyilvántart.

Visszatérve a bejegyzésben levő eredeti gondolathoz:
Sok embertársunk importál gondolatokat, véleményt, előítéletet a maga agyában kialakított "vámszabadterületre", ahonnan aztán átcsomagolva, más kiszerelésben "teríti" tovább, jó fogadtatás esetén "sajátként", elutasítás esetén azonnal "importként" feltüntetve a gondolat eredetét.

@trendo:
Én meg hozzáteszem, hogy a lényeg alapvetően és elsőre is maga a gondolat , és nem az, hogy ki böffentette ki magából! ::)))))))

Ha a gondolatok mögül hiányzik az Én, akkor az ember legyen akármilyen okos nem több, mint egy valahogy összehordott, használhatatlan breviárium. A gondolat meg, akár igaz, akár nem, nem érdektelen, unalmas desztillátummá válik. Én nélkül nem megy.

@Luczifer:
Akkor felhívom a figyelmedet az "alapvetően" és az "elsőre" kifejezésekre. Szóval, erre mondom, hogy figyelmetlenül olvasod, amit írok. De ha még nem is ilyen pontosan fogalmaztam volna, akkor is ott van még ugye az a gondolat, hogy gondolat ember nélkül nincs, ember viszont gondolat nélkül, hajajajajaj, de mennyi! Amikor azt mondom, hogy bevertem a szöget a helyére, nem úgy mondom, hogy bevertem a szög szárát és a fejét a helyére! Világos? :)))))

És hogy még tovább csipkézzem: attól, hogy valakik valakiktől átvesz, átvesznek gondolatokat (egyébként ez maga az emberiség története, mert hiába nem tudjuk, de tesszük... mások gondolataival gondolkodunk), attól még egy pillanatra sem tűnik el a gondolat mögül az illető Énje! Ha ez igaz lenne, akkor kérem, nem lenne, nem lehetne egyetlenegy Énről sem beszélnünk!

Ha már a pontos olvasásnál tartunk, a posztban a társalgásról van szó. Társalogni, meg Én-nélkül nem lehet. Akármilyen jeles gondolatokkal áll elő valaki, ha nincs mögötte az gondolatokat összeszervező Én, az illető semmit sem mond. Az Én nem = például a közléseket összefogó boldogsággal, vagy éppen frusztrációval. Ezek kevesek a szavak mondanivalóvá szervezéséhez. Ha nem társalgásról beszélünk ez akkor is előjön, csak kisebb súllyal.
Az Én létezik, de ebből nem következik, hogy mindenkinek van.

@Luczifer:
Ha emberről és gondolatról beszélünk, akkor az vonatkozik akár társalgásra, akár tudományos polemizálásra is. Ugyanis mindkettő gondolatcsere. Ráadásul a legnagyobb ötletek, felismerések soha nem a vérkomoly és szigorúan céltudatos diskurzusok során szoktak elő bukkani. Ami pedig a posztot illeti, pontosan úgy, ahogy a reexportnak a gazdsaágban, a külkereskedelemben megvan a maga jelentősége, szerepe, ugyanúgy a gondolatok, a tudások reexportjának is. Ráadásul a posztban semmiféle Én-hiányos körülményről nem szólsz, ezt csak így utólag sikerült az asztalra cibálnod.

Szóval én bizony továbbra is fenntartom a véleményemet, hogy az emberiség története másból sem áll kérlek, mint a gondolkodás folyamatos (mégha néha időlegesen meg-megakadó) reexportjából! Ha tetszik ez valakiknek, ha nem! Ugyanis az Én legfontosabb funkciója, hogy integrálja, ÖSSZESZERVEZI a tapasztalatokat, a megszerzett tudásokat, a befogadott gondolatokat. És az Én alkalmazkodása a világhoz, nem más mint a tapasztalatoknak , az összeszervezéssel történő értelemadás. És megint mondom, tök mindegy, hogy kitől, és kiktől származik, származnak a gondolatok, amelyek összeszervezésre, integrálásra kerülnek. A lényeg, hogy mi sül ki belőlük, mire is megy ki a játék!
::)))

Akárhogy, akármint is van, az emberek elsőprő többsége semmiféle eredeti gondolatot nem tud magából kicsiholni. Kapva-kapnak a közbeszédbe valakik által bedobott tetszetős poénok, patentok után és a társalgások ezek kritikátlan ismétléséből állnak. Így züllenek a politikai eszmerendszerek is jelszógyűjteménnyé, a "magam módja szerinti" vallásosság meg különféle vallások, hitek, hiedelmek ideológiai salátabárjává. :))

Az elsöprő többség az a tömeg. A tömeg pedig mint tudjuk sötét. A másik pedig, hogy a gondolkodó kisebbség is mások által már el-,ki-,át-és meggondolt gondolatait gondolja tovább. Továbbá az eredetiség sem abszolúte létező valami! Lehet egy gondolat nem eredeti, de a kontextusában mégis eredeti módon működő! És fordítva is. A képmutatás, a farizeusság és társaik meg nagyon, nagyon nem mai találmányok, képződmények.