Volt ott minden. Vita az alapszabályról, a testületek feladatairól, a jogkörökről, a kvótákról, a nyílt és a titkos szavazásról, meg a stb-ről. A tájékoztatás szerint egy dologról nem esett szó, az pedig az, hogy azok, akik a hatalmat akarják, miért akarják a hatalmat. És ha ezek, vagy azok, miután megszerezik a hatalmat, mi a fészkes fenét kezdenek vele? Kinek / kiknek lenne ez jó? Miért örülhetnék én ennek? Ha ők, megszereznék a hatalmat. Olyan volt ez az egész, mint a hiánygazdaságban az üzletalapítás. A lényeg, hogy pozícióba kerüljünk, a többi menni fog magától. Mert a kereslet korlátlan. Mindent megvesz a kedves vásárló, csak lásson egy nyitott boltot. De ma nem a hiánygazdaságban élünk. Ez a megbeszélésen részvevők számára nem lehetett magától értetődő, mert ha így lett volna, valaki csak megkérdi, mivel akarunk üzletelni? Mit fogunk árulni? Miért akarjuk cserébe a hatalmat? A semmiért régen se álltak sorba, csak azért mert másutt se volt valami.