Az első bekezdéshez:
Na persze! És az édesmamát is csak az olaszok szeretik!
::))))))

Ki a konkurense?

@Luczifer:
Csak folytattam ... a franciák ilyenek, az angolok olyanok c. sort, amit elkezdtél felállítani... :)

Domenech, Anelka; Capello, Rooney; Maradona, Messi , hogy csak a leglényegesebb kapcsolatokat hozzam. Itt a kudarc / siker nem vezetői, motivációs probléma? Ezek a palik iszonyú tehetségek, fantasztikusan képzettek és elképzelhetetlen jó körülmények között vannak. Az emberi kapcsolatokban és a vezetői magatartásban viszont hallatlan a különbség. Ide sorolnám a lestrapáltságot is.

@Luczifer:
Ok. De ez nem jelentheti azt, hogy általánosságban bármit is igy ke lehessen róluk jelenteni, mint pl. :"Az angolok dúsgazdagok... Csak győzni akarnak. Senkit se szeretnek, senkit se tisztelnek, egymással is csak veszekednek... A franciák dúsgazdagok, kiválóan képzettek, de motiválatlanok, senkit se szeretnek, senkit se tisztelnek, és egymással is csak veszekednek. Nem várják a meccseket, ők másutt élnek. Valahol az utálkozás szigetén... stb." .
Én erre gondoltam. :)

Hát igen, nem a derék angol, francia és argentin népről van szó, hanem a 3*11 paliról+ az edző. De amit a Maradona csinált eddig az maga a csoda. Öleléssel irányítja a csapatát! A tanítványok gondolatait kitalálja, támogatja őket, csibészséggel, szeretettel, tudással. Napi huszonnégy órában van velük. Ő a falkavezér ezek között a gigasztárok között. A franciák meg elküldik a picsába az edzőjüket. Az angolok meg be akarják húzni a győzelmeket. A múlt dicsőségére hivatkozva. Nekem nagyon tanulságos. Ez tetszik a legjobban.

@Luczifer:
Én azt gondolom, hogy mindezek kulturális különbségek lenyomatai, amit te itt és most egyfajta - nem mondom, hogy nem jogos - hiányérzettől vezéreltetve, indíttatva látod annak aminek. Nem állítom, hogy mindabból, amit belegondolsz, sejtesz, valamennyi ne lenne, lehetne része az effajta emberi viszonyulásnak, de biztos vagyok benne, hogy túlzol, pontosabban belevetíted a vágyaidat. No meg itt van még az a fránya időmúlás és szentimentalizmus! ::))))

Én azt állítom, hogy Maradona túl azon, hogy kiváló labdarúgó, kiváló vezető is. Capello és Domenech nem azok. Súlyos hibák sorát követhették el. Remek emberekkel dolgoznak nulla eredménnyel. Egyébként azok a sikeres vezetők, akiket én ismerek sok szempontból Maradona típusúak. Zseniálisan motiválnak, pontosan adják a támogatást, együtt élnek a stábjukkal, hagyják, hogy örüljenek, és minden látszat ellenére nagy rend van körülöttük, bennük stb. Az ölelés az lehet, hogy argentin specialitás, de a pozitív gondolkodás mindenkori vezetői erény. Kizártnak tartom, hogy a csapatában egy nap lenne két negatív megjegyzésnél több. De annyi sincs. Nálunk meg két pozitív ha van egy évben.

@Luczifer:
Én meg azt állítom, hogy nyilván van ebben valami, de ahogy és amivel igazolni próbálod, az túlontúl rózsaszín és leegyszerüsített..

Nem értem, mi ebben a rózsaszín? Annak a rengeteg munkának az észrevétele, ami egy ilyen ölelés előtt van? Nem ingyen van az sem Messinek, se neki. Az a kiváló ritmusérzék, ahogy megnyilvánul? Akár a pályán, akár a pályaszélén? Isteni adottság! Mi van leegyszerűsítve? Ahogy ott ül a video előtt és kikockázza a meccseket, hogy jókor, jó embernek jó szót mondjon? Játékosnak és újságírónak. Nem a szakálláért imádják.

@Luczifer:
Amellett, hogy leírtam, hogy van abban igazság, amiről beszélsz, most mégis mondanám, hogy miért gondolod - többek között -, hogy a többi csapat esetében nem sok és kimerítő munkáról van szó! De mivel úgy hiszem, hogy amikor valaki csak szuperlatívuszokban képes valakiről, valamiről gondolkodni, beszélni, ott nem sok értelme van bármit is mondani. :)

Nem én vagyok itt a főszereplő, hanem Maradona és Messi. Az, az örömteli alkotói légkör amiben élnek. Aminek a szöges ellenkezője a meccs utáni képek a tévében.

@Luczifer:
Így van, nem te vagy, és nem is igen lehetnél, úgy rád ver Maradona a túlzásokban. Bár, ha jól tudom önmagát még nem definiálta úristenként, de Messit egyenesen Jézushoz hasonlítja! ::)))))))

Ezek az urak nem pénzért dolgoznak, hanem az önmegvalósítás élményéért. Hajtják magukat, egymást. El kell higgyék hogy istenek. El kell egymással hitetniük, hogy istenek. És egymásnak el is hiszik! Muhamed Ali is ezt csinálta. A pénz jár, sőt meg is követelik, de az „isten vagyok” élménye motivál. Fizessétek meg, hogy isten / isten kedvence játszik nektek! Ez nagyon tetszik. Ritkán lehet ezt ilyen pontosan látni. A franciák nem akartak istenné válni. Már csomagolnak.

Abban erősen kételkedve, hogy bárki is tudná, tudhatna arról nyilatkozni, hogy mit is akarnak a franciák, amit
nem vitatok, az az, hogy a franciáknak (is) lehet egyet s mást tanulni ettől az 'isteni" Diegótól, íme:

www.hirextra.hu/2010/06/17/maradona-csalo-vagy-hos-videoval/

::)))