Apa,
kevés sót tettél beléjük! ::))))

Erről jut eszembe, hogy az elmúlt héten nem voltam igazán formában, és ilyenkor irtóra ellustulok, még az alaplustaságomat is felülmúlóan, ami azért már komoly teljesítmény!Szóval sóskát kívánt meg Malvina, de nem volt itthon tejföl, csak egy nagy pohár joghurt. Azonnal hívtam szakács barátomat, hogy mi lenne, ha... ő azt mondta, nehogy, az nem járja! Na, gondoltam, akkor mégiscsak össze kell kaparjam magam, és lerongyolni tejfölért a tőlem, uszkve 200 méterre lévő ÉEF-be (élelemelfekvőbe, én csak így hívom). De én tartani szoktam magam magamhoz, így maradtam! Mert ugye, a lustaság a szabadság nővére!
És bekevertem a sóskába a joghurtot. Na, és láss csodát, nagyon finom volt, meg nem mondtam volna, hogy nem tejföl van benne. Hívtam is a szakácsomat, hogy na, tessék! Tessék csak tanulni, mert nem csak a jó pap, de a jó szakács is .... ::))))

Volt egy időszak, amikor titkos vonzódást éreztem egy gép iránt. A szerencse csak az volt, hogy a konyha szabadon felhasználható tere nem volt kompatibilis a gép méretével.
Jamie Olivernél találtam kenyérreceptet, azóta azt sütöm, ha éppen. De igazán Eszter a kenyérsütés királynője. Az olivás-fokhagymás kenyere isteni.
A lényeg csak annyi, azóta nem nagyon hiszek a kenyérsütő gépek csábításának. Se kenyérmix-szel, se nélküle. :)

@ZinczyKa: Nincs kedved közelebbit mondani Eszter receptjéről? : :-))

Luczifer vigyázz a kenyérsütéssel. Egy ismerős öttagú család vett (kapott?) egy készüléket. Néhány hónap alatt öten összesen 30 kilót szedtek magukra - a friss és ellenállhatatlan kenyereknek köszönhetően.
Ez tart vissza engem is a gép megvételétől, habár az az ismeret, hogy pontosan tudom, hogy mit is eszem a saját készítésű kenyér fogyasztásával, nem lenne egy elhanyagolható tényező.

@turdus merula: Momentán az otthontól és a recepttől távol vagyok. De megkérem a gyereket, emilezze meg.
Ha sütőben sütöd, akkor is tudod, mi van benne. És mivel sokáig tart, nem kapsz kedvet 10 percenként, tehát a kilók sem másznak fel :)

Már megint nem látjuk a fától az erdőt! Nézzük csak, milyen előnyöket vártok el a gépi kenyérsütéstől?
- "tudom, mi van abban, amit megeszem" (biztonsági szempont)
- " sokféle kenyérreceptet kipróbálhatok" (ínyenckedés, unaloműzés, villogás vendégek előtt)
Felsorolt hátrány: elhízás a megugrott kenyérfogyasztás okán
Megoldási javaslatom: Süssetek hagyományos módon kenyeret (én egy vacak gáztűzhelyen is megoldom, csak a egy tepsi vízet teszek a sütő aljába vízfürdőnek). Ugyanúgy ki lehet bármi receptet próbálni. Tudom, ugyanúgy tudom, mi került a tésztába. Egy ideig szuper szórakozás. Jót lehet villogni vele.
Ráadásul, az tutti, hogy nem fogtok egy héten többször nekiállni... így a csökkenő kenyérfogyasztás még fogyást is eredményezhet. :)))

@trendo: És amikor megunta a család (főleg aki dagasztja a tésztát!), akkor nem kell azon töprengeni, hogy hova a francba tegyük el a fölöslegessé vált divatos masinát! :))

@trendo: :) Pont ezt mondtam én is :)
Jó ez az avatar, Trendo.
Apukám, Te nem szeretnél egyet Karácsonyra? ;)

@ZinczyKa: Tavalyelőtt karácsonykor kaptunk egyet a gyerekektől. Az asszony mindenféle dobozokat vásárolt és megtöltötte őket kenyér- hozzávalókkal, többezer forintért. Amikor elszalajtott a patikába 10 dkg aszkorbinsavért, amit alig tudtam a nálam levő pénzből kicsengetni, erősen hümmögtem. Ráadásul a kenyér azokra a brúgókra emlékeztett, amilyent a propaganda plakáton a szőke orosz katona osztogat az éhező gyerekeknek. Szerencsére, kiderült, hogy -mint lenni szokott- azért kaptuk pont ezt az ajándékot, mert az ajándékozók maguk erre vágytak... Így a következő karácsonykor gond nélkül visszakapták, felturbózva a 10 dkg gyógyszertári finomságú aszkorbinsavval... Hepiend.Mint hallom, miután (kb. egy hét alatt) ők is kijátszották magukat vele, a masina valahol a kamrában alussza az igazán fölösleges kütyük álmát.

@ZinczyKa: Köszönöm, előre is.

@trendo: Igazad van. A baráti családoknál is, meg persze nálunk is, van egy polc, ahol a feleslegesen, ámde drágán vásárolt, konyhai csodamasinának kikiáltott készülékek alusszák álmukat, jó ideje használaton kívül. Amíg egyszercsak az ember be nem gorombul és ki nem teszi őket a lomtalanításkor, hogy helyet szorítson egy újabb fiaskónak! :-)))

Hát nem azért mondom, de szép példája ez annak, hogy mi milyen előszeretettel szeretünk a ló másik oldalán tanyázni! Előrebocsátom nekem nincs kenyérsütőm, de egy egyszerű robotgépem az van, csak hogy ne kapjak rángógörcsöt - mint a kataton skizofrén -, amikor habot kell felverni, vagy 2 kg krumpli, répát, stb. lereszelni.

Szóval. Számos, sőt, lassan sajnos már számtalan ismerősöm kenyérsütőgéppel maga készíti a családjának a kenyereket! Azért többesbe írom, mert elképesztő mennyiféle finomságos módozatot ismernek! És amiért nekilátaak, az többnyire egy-egy családtag kinőhetetlen érzékenysége, allergiája, betegsége, ahogy tetszik vagy nem tetszik, miatt történt. Az utóbbi időben viszont ezért terjedt el, mert bizony az nem jenyér, amit az EEF-ekben (élelmiszerelfekvőkben) elén pakolnak. És milyen kurva de drágán!

Szóval igenis állítom, hogy lehet vele ésszerűen bánni, és van is helye ebben a minimum fura világban. Ami pedig az elhízást illeti! Ez megint az a kategória, amikor esés közbeni fejbeverés után az asztal sarkát küldjük el a jó édes anyukájába! Szóval, felismerés,önuralom és szándék kérdése az egész. A kövéreknek, elhízottaknak bizony nem a kenyérsütőgép tömi a szájukba a kenyeret. Körül kő nézni önmagunkban és a környezetünkben, megfogjuk találni a feltartóztathatatlan zabálási kényszer kiváltó okát. ::))))))

"Viruljon száz virág" - ez volt a kínai Kulturális Forradalom egyik jelszav :). Felőlem akár minden konyhában sülhet saját vekni, naponta kétszer is. Csak komikusnak tartom valahol, hogy az emberek akkor kapnak rá az az amúgy egyáltalán nem olcsó saját sütögetésre, amikor aztán már tényleg sokszázféle pékáru kapható, nemcsak a Százados úti kenyérgyár csirizes, keletlen veknije. :)

Teljesen igazad van. Tényleg lehet jó, sőt kiváló kenyeret venni és majdnem biztosan olcsóbban, mint otthon megsütni. De ha kenyér sütéskor, nem házimunkát végzünk, hanem szabadidős tevékenységet folytatunk, akkor más a helyzet. Más a vetítési alap. Teszek-veszek, nézelődöm, kotyvasztok, tervezgetek egy szóval jól érzem magam a konyhában. Maximum egy ezresért. Mondj ennél olcsóbb szórakozást. Ha hozzászámolok még egy sört, akkor is jó buli.

Nekem mondod?! Életem nagy élménye volt, mikor egyszer végre egy táborban egy düledező, de igazi kis kemencében megsüthettem végre a nagyanyám féle köményes kenyeret. A kenyérsütés furcsa, atavisztikus élmény. Nem tudja, mit veszített, aki kimaradt belőle.
De: akkor valljuk be, hogy erről szól a történet! Ne kerítsünk köré mindenféle racionális spanyolfalat. Ha nekem valaki azt mondja, hogy "öröm ezt csinálnom", akkor többet egy szavam nincsen. :)))

De fiúk, én pont azt csicsogom, hogy a tömeges kenyérsütés a különböző nyavalyák miatt indult ennyire be. (Na, most a sok reklámnak bedőlő hülyéről feledkezzünk meg!). Szóval, liszt, glutén, cukor, élesztő és még a jófene tudja miféle bajok miatt. Namármost ezek a kenyerek, az ilyeneknek készülte, olyan drágák, hogy egy hónap alatt behozzák a bekerülési összeget.
Ezzel együtt és ettől függetlenül a " virágozzék minden virág " gondolattal semmi bajom! Ráadásul, ahogy a dolgok állanak, lassan már valódi tűzön fogunk újra sütögetni, mert se villanyra, se gázra, se semmiféle kütyüre nem telik majd! És akkor game starts again: halászat, vadászat gyüjtögetés! ::))))

Csak halkan jegyzem meg, hogy kicsit túl van fújva ez a bio-business. Egyáltalán nem vagyok meggyőződve pl. arról, hogy a csíráztatni árult vetőmagvak nincsenek-e csávázva stb. De ez egy másik történet.... és megértem, hogy ha valakinek beteg a gyereke, akkor mindent megpróbál.

@trendo: értem én, hogy mire gondolsz, én is úgy vagyok vele, hogy már az abetegségünk neve, hogy egészségfóbia. Na de gondolj bele, hogy egyszerűen képtelenség megbízni abban, hogy pl. egy kenyérben az van, vagy az nincs, ami rá van írva, vagy nincs rá írva. A múltkor épp a gluténmentes cuccosban találtak glutént. Arról már nem is szólva, hogy a cikorbetegségnél más összetevők aránya sem mindegy, mert cukorrá alakulhatnak, stb. Én láttam már 4 éves cikorbeteg kisfiút rosszullét közben, hát mit mondjak. Inkább semmit. ::(((.

@trendo: Ó, készséggel bevallom, én a konyhába szórakozni járok. És a kenyérsütés is minden kudarc ellenére az volt, mígnem egy kiváló gyári termék tönkre nem tette a játékomat. De elkeserítene, ha e beismerés miatt – ahogy írod – nem lenne többé egy szavad se. :)

A nejem elújságolta a munkahelyén, hogy a kenyeret ő süti, nem boltban vásároljuk. Egy kolléganője igen sajnálkozott, hogy nekünk mennyire rosszul mehet, ha már a kenyeret sem tudjuk boltból beszerezni...

Egy példa. Én, ha sütök, akkor BL60-as búzaliszt és rozsláng keverékből teszem. Jóízű és sokáig elálló, 80 dkg-os cipót kapok így (ekkora fér el a gázsütőmben) Egészséges, jól emészthető. Kenyér a javából.
Az embereket az utóbbi 10 évben kezdték rábeszélni a barna kenyérre. Tömérdek helyen kapni "rozsos" kenyeret. Barna, finom ízű, de számomra nyilvánvaló volt (saját tapasztalataim alapján), hogy szikra rozsliszt nem lehet benne. Nézem az apróbetűs összetevő listát a celfánzacskón. Megvan a tettes!
Malátával barnítják a hófehér kenyeret. A kenyér jóízű, puha, finom. És a színe az sugallja, hogy egészséges. A maláta nincs tiltva. Betegséget nem okoz. Csak az van megvezetve, aki kímélné a maga és családja egészségét. Szokásos magyar elkenés, csúsztatás. :)) Ecce Homo! (Hungaricus)

Francot Hungaricus. Internacionalicus ::))
A kenyérsütés terápia a javából. Egyszer volt valami ilyen bejegyzésem azt hiszem.
Több kenyérdagasztás, kevesebb lelki probléma. ::))
Rozsláng? Az micsoda? Izgalmasan hangzik.
A barna színű kenyér az igazán szánalmas.

Egyetértek! A kenyérsütés gondos előkészítése olyan, mint egy ünnepi készülődés. Szinte vallásos rituálé, ami felkészíti a lelket megpróbáltatásokra és örömökre egyaránt. Aki egy kiadós adag tésztát önkezével megdagaszt, addig "míg nem kezd csöpögni az eresz" -ahogy az öregek mondták tréfásan-, annak kiürül az agya, eltűnnek a napi gondjai, minden megszűnik körülette, csak a tészta marad és ő. Kihívás, feladat a javából! A kisülésre való várakozás a terjengő, mennyei kenyérillatban meg olyan, mint a késleltetett orgazmus. Utána, mikor a friss kenyeret megmosdatjuk, hogy héja ropogós legyen, abban a megtisztulás is benne van.
Öröm, vágy, beteljesülés, feloldódás - bizony, mindez benne van a kenyérsütésben! :))) És akkor még meg sem szegted a kenyeredet! :)

Ja, rozsláng? RL-60 vagy 125 tip. rozsliszt ízes, szép neve. Ha tehetem, világosabbat veszek. A sötét azoknak jó, akik kifejezetten rusztikus kenyeret ambicionálnak. Kezdetben a legjobb egyharmad mennyiséggel indítani, míg el nem dől a számodra legszimpatikusabb keverési arany. A felénél ne menj följebb, mert akkor már túl alacsony, nehéz lesz a kenyérke.

Míg nem kezd csöpögni az eresz? Az mit jelent?
A kenyérre való várakozás, mint késleltetett orgazmus? ::))

Kedvesem! Mire a két öklöddel ,vgy 4-5 db három-ötkilós parasztkenyérre való tésztát megdagosztottál, addigra dőlt rólad a víz! Mikor elkezdtél izzadni, és még messze volt a vége, akkor kezdtek bíztatni, hogy "már csöpög az eresz", nem sokat kell már gyömöckölnöd a tésztát.... Pedig onnantól kezdve már majd leszakadt a karod... :) De, ha utolsó energiáidat összpontosítva végigcsináltad a dagasztást, elhárítva a "a na jól van, innentől már befejezem" ajánlatokat, akkor már felnőttként roskadhattál le hullafáradtan a vackodra. És érezhetted, teljes joggal, hogy igazi Felnőtt vagy! (Férfi vagy Nő, teljesen mindegy).

Ja, a késleltetett O? Ó, azt jobb, ha nem írom itt most körül. Ahogy az avatárodat elnézem, arra még várnod kell .... :)))))))))

@Luczifer: Mint látod, több szavam is van, mint talán kéne :)

@trendo: Ne higyj az avatárnak :::))) Apám a megmondhatója, hogy a kép készítése óta kicsit már megnőttem. De ha most megmondja, lesz nemulass!!! ::))
A szómagyarázatot köszönöm szépen.

@turdus merula: Mivel a recept Jamie Oliveré igazából, nem raknám bele a blogomba, de ha adsz valami emilt, arra elküldöm.

@ZinczyKa: A Tudás Könyve én vagyok! Lapozz fel bátran! :)

@ZinczyKa: Nyugodtan küldjed el Feketerigónak azt a receptet! Poénban és receptben nincsen copyright! Anyai nagynéném már akkor sütött olyan kenyeret, mikor a kis Jamie csak egy pajzán gondolat volt....
Ellenben a zsíros kenyeret lilahagymával és száraz nagyfröccsel c. kompozíciót azt bezzeg hogy én találtam fel! Be is perelek mindenkit szerzői jogilag aki engedélyem nélkül szájára veszi! :)))

@ZinczyKa: Korrektül leírtad a recipét. Én néha szőlömagolajjal szoktam csinálni ezeket, van olyan, mint az agyonsztárolt olíva és még magyar termék is!:) Mióta eszik egy feketerigó kenyeret? Főtt zöldség, almaszelet, gilisztakonzerv, az igen... :)

Szőlőmagolaj? Kipróbálom, bár montán tök mindegy, milyen termék, mert magyar itt aligha lesz. :)
@turdus merula: Jó sütést!

@ZinczyKa:
Köszönöm szépen, megtaláltam a receptet, amit küldtél nekem. Sajnos a rengeteg eszemmel még nem jöttem rá, hogy a blog oldaladon hogyan lehet üzenni, pedig lenne egy két kérdésem, pl. John Irving-el kapcsolatban. J. I-t mégsem tehetem be a kenyér témába! :-))) Esetleg ki találnék kapni Luczifertől. :-))

@trendo: Tudod, nem árt néha egy kis változatosság!
:-))

@turdus merula: Egészségedre! Csak vigyázz, a pimasz verebek el ne csipegessék előled! :)

@turdus merula:
::)) Arról nem is beszélve, hogy a kenyérbe igen sok minden belesüthető, mint ahogy belesüttetik is! Ha akarják a sütőik, ha tudnak róla, ha nem! ::)))

@turdus merula: Örülök.
Off: Dehogynem, bármit lehet. Majd Írok egy John Irving posztot. Csak egyelőre nem jelennek meg a posztjaim. Úgy fest 6 óra késésben vannak :D
De kérdezz nyugodtan.
Apukám, ne haragudj ::))

A kenyérbe reszelőt szokás sütni. A fogyasztása rég várt szabadság élménnyel jár.

Időnként pedig bélcsavarodással :) Bár, a rabkórházból könnyebb szökni, mint a rácsokon át. Tehát végülis, a módszer célravezető lehet! :)

@Luczifer: Hogy te millen lehangoló vagy!
A kenyérbe mindenki belesüti, ha bevallja, ha nem, ha akarja, ha nem a szívét, lelkét, természetének összes jellemzőjét. Én erre gondoltam! ::))))

Igazad van! Félre a cinizmussal, nyegleséggel! Irány a búboskemence! :))) És íme, egy vers, ráhangolódást elősegítendő:

A kezdet

Keserédes ízét néha én is érzem
a sose kóstolt, csak elregélt kenyérnek.

A szőke veknik jól megpörkölődtek,
szégyenére a meszelt kemencének.
Anyám irult-pirult, mikor cipóit kivette.
- Itt süllyedek el! - e halk szókat rebegte.
- Hát bizony, sütéskor figyelni kéne tán…!
– mordult egy hang az asztal oldalán.

Mégis óaranyba fordult a délután;
végülis, fogságból, öt év elteltével
toppant be végre holtnak hitt apám.
Nem kellett még a naptárt kicserélni,
és felsírtam a bábakézben én…

Így kezdődött, égett kenyérszagban
életem, e fekete kenyér.

Jó. Vettem egy üveg Pinot Noirt. Ma este sütök egy kenyeret.
:::)))

@trendo:
Szép.

@trendo:

Mint szegény nyomorult,
ki a kemencét leste,
holnap születtél -
jutott eszembe este.
Bár lennél te Jézus,
én az örök árva,
mindig csak rád várnék
megváltásra várva.

Szép a kenyér a képen. A tiéd, Lucifer?

És szépek a versek is.
Én is most kértem a Jézuskától egy gépet, mert mindig kézzel dagasztok mindent, pedig sokszor sütök kenyeret is. Kicsit fárasztó... :)

Ja, duende voltam. Csak folyton elfelejtem a jelszókat.

Szia! Örülök, hogy tetszett a versem! A kenyerem se rossz. :)
Igaz, ha már nekiveselkedek a megsütésének (gáztűzhelyben), akkor már elrejtek bele egy darabka főtt, füstölt csülköt is. :)

Nagyon tetszett! :)

Na az sem rossz! :))

Kedves Trendo!

Föltehetném a versedet a következő utáni posztomhoz? Egy pogácsarecept lesz.

És ha igen, milyen nevet írhatok alá?

duende

@over and over:
Rendben van, duende!
A 3.vsz. 2 ill. 4 sora helyesen:
"hisz fogságból, öt év év elteltével"
"nem kellett a naptárt sem cserélni"

Üdv. Kajuk Gyula (trendo)
Jó pogácsasütést!

Duende, de rég láttalak errefelé. :) A pogácsát megnézem!!

@trendo:

Kösssszönöm szépen! :)

@ZinczyKa:

Szia Zinczyka! :) Én is régen láttalak! Igaz, kicsit elmaradtam - én. :)

@over and over: Óóó! Óóóó! Óóóó! Öröm és ünnep! ::)) Nem, se a kenyér se a kép nem az enyém. Lopott, mindkettő. :(

Kenyeret sütni szórakozás, vagy 5 éve időről időre , főleg hétvégén használom, azért nem gyakrabban, mert a hízás valóban gyakori és súlyos mellékhatás lehet. A hagymás kenyér a kedvencem.