A kíváncsi ész állandóan kérdez, mindent szétszed, kinyit, le- és szétbont. A bizonytalanság, a kétely összes gyötrelemét a nyakunkba zúdítja, majd faképnél hagy. Láthatóan élvezi, ez élteti. Minden percet kihasznál, egy nyomorult csendes hétvégét nem engedélyez. Produkálja, túlnyüzsgi magát. Szorgalma otthontalanná teszi a világot. A sötét ostobaság a menedék, ami mindenre folyamatosan válaszol, mindent osztályoz, rendbe rak, megold és rendíthetetlenül épít. Vidám lelket, takaros kisházat, s boldog jövőt. Amit alig várunk, hogy az ész lebontson.
Munkamegosztás
2011.03.31. 07:07 | Luczifer | 7 komment
Címkék: ostobaság ész csapda
A bejegyzés trackback címe:
https://luczifer-bazar.blog.hu/api/trackback/id/tr562786256
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Biedermann 2011.03.31. 08:43:34
A kíváncsiság, amint otthontalanná teszi a világot? A sötét ostobaság, amint menedék? Amint épít??? Amint rendbe rak és megold????
Ezt most magyarázd el, kérlek, mert kíváncsi vagyok, mire gondolsz. Én mindig azt gondoltam, a kíváncsiság azért szed szét, hogy összerakjon, hogy megértsen, hogy rendszerezzen, hogy amit épít, tartós legyen. Jó, lehet, hogy nem kis házat, hanem katedrálist, de akkor is. Még ha káromkodásból is.
Ezt most magyarázd el, kérlek, mert kíváncsi vagyok, mire gondolsz. Én mindig azt gondoltam, a kíváncsiság azért szed szét, hogy összerakjon, hogy megértsen, hogy rendszerezzen, hogy amit épít, tartós legyen. Jó, lehet, hogy nem kis házat, hanem katedrálist, de akkor is. Még ha káromkodásból is.
Luczifer 2011.03.31. 14:30:40
@Biedermann: Megpróbálom.
Nagy perspektívában. A modern kor előtti világ kötelékeitől megszabadult ember, akit e kötelékek egyidejűleg védtek és korlátoztak nem tett szert olyan pozitív értelemben vett autonómiára, amelyben individuális énjét kiteljesíthetné. A szabadság meghozta a függetlenséget teret adott a racionalitás adományának, de mindez elszigeteltté s ezáltal szorongóvá, tehetetlenné tette. A szabadság, a ráció terhe alól pedig új függőségekbe menekült. Szerény perspektívában. Az ész ízekre szed minden koncepciót, de hol az alkotás, ami mellett élni lehet? Lásd alkotmány. A korábbira se mondta, hogy igen. Most mondja. De tegnap nem. Az ész nem alkot. Az ostobaságban bízhatunk.
Nagy perspektívában. A modern kor előtti világ kötelékeitől megszabadult ember, akit e kötelékek egyidejűleg védtek és korlátoztak nem tett szert olyan pozitív értelemben vett autonómiára, amelyben individuális énjét kiteljesíthetné. A szabadság meghozta a függetlenséget teret adott a racionalitás adományának, de mindez elszigeteltté s ezáltal szorongóvá, tehetetlenné tette. A szabadság, a ráció terhe alól pedig új függőségekbe menekült. Szerény perspektívában. Az ész ízekre szed minden koncepciót, de hol az alkotás, ami mellett élni lehet? Lásd alkotmány. A korábbira se mondta, hogy igen. Most mondja. De tegnap nem. Az ész nem alkot. Az ostobaságban bízhatunk.
Biedermann 2011.03.31. 15:30:36
@Luczifer: Hm. A nagy perspektíváról: A kötelékek védenek és korlátoznak. Jó. Az individuum szerintem akkor is kiterjedt, csak talán a kiterjedés mértéke volt kicsit szűkösebb, ámbár ez egyáltalán nem igaz mindenkire. Mondjuk Leonardonak szerintem elég széles mifene jutott. De most akkor elképzelem, hogy az általános szabadság (az mi, azt azért nem is biztos, hogy értem, de jó, legyen, Szabadság, Egyenlőség, Testvériség) függetlenséget teremt az individuum számára. Ettől az individuum marhára elkezd szorongani. Lehet. Ez a racionalitással hogyan kombinálódik, azt azért nem biztos, hogy egészen jól átlátom.
És akkor szerinted ez mégsem volt jó. Akkor újabb függőségekbe kellett menekülni. Mint például?
Szerény perspektívában: Szerintem az ész szétszed és összerak. Az ostobaságban nem tudok bízni.
És akkor szerinted ez mégsem volt jó. Akkor újabb függőségekbe kellett menekülni. Mint például?
Szerény perspektívában: Szerintem az ész szétszed és összerak. Az ostobaságban nem tudok bízni.
Luczifer 2011.03.31. 16:57:07
Minden szabadságot követ a függőség. Amikor valamiben bízunk az nem ostobaság. Utána lesz az. :)
Luczifer 2011.03.31. 17:01:30
@malvina: = kiosztás