Egyszerűen nem értem, hogy lett ebből a két csodálatos emberből, nagy bajnok. Az odáig rendben van, hogy kiválóak a képességeik, az adottságaik, hogy szorgalmasak, és biztos a szerencsével sem álltak hadilábon, de ez kevés a bajnokká váláshoz. Ahhoz az is kell, hogy valakik – ráadásul a nem éppen a legszerencsétlenebbek közül, tehát akiknek van mit veszíteniük – folyamatosan kiálljanak velük szemben. A győzelem halvány reménye nélkül. Mi hajtja őket, hogy vállalják a nagyon vesztes szerepet? A remegve vesztett szerepet. A pénz? Az engem is megvert reklámértéke? Menekülnek a „gyáva” stigmája elől? Miért teszik ezt? Remegve. Mennek, mint a lepke a lángba.
Klicsko fiúk
2011.03.23. 08:09 | Luczifer | 1 komment
Címkék: klicsko
A bejegyzés trackback címe:
https://luczifer-bazar.blog.hu/api/trackback/id/tr152764116
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
trendo+ 2011.03.26. 19:54:45
Ott van ugye először is az esélytelenek nyugalma :) Másfelől a közönség jelentős részének a támogató szimpátiája, sokan szeretik, ha ledöntik a bálványokat, megverik a bajnokot. És hát, ha ez a valószínűtlen, de sokak által nagyon várt esemény bekövetkezik, az hatalmas bravúr. Megcsinálja a szerencséjét, aki padlóra küld egy legyőzhetetlennek hitt ellenfelet. Nem akarom a Dávid-Góliát meccset felhozni, mert az ugya nagyon régen volt, talán igaz se... de amikor Sugar Ray Robinson megverte Jake LaMottát, a dühöngő bikát... az sporttörténeti pillanat volt. Láttam egy filmet róla egy magánvetítésen. A mellettem ülő néző, egy kopasz, cingár, szemüveges könyvelő majd megőrült, csapkodott csenevész karjaival és folyton kiabált: Üsd ki! Üsd ki! És sírt az örömtől. Úgy érezte, ő győzött.
Talán itt lapul a magyarázat valahol. Valami torz igazságérzetben.
Talán itt lapul a magyarázat valahol. Valami torz igazságérzetben.