Délelőtt parti szervezőkkel találkoztam. Mi lehetett volna a téma – a kötelező szakmai kérdéseken túl – mint a hétvégi NNL tragédia.
Kibeszéltünk mindent, ami ezzel kapcsolatban elhangzott, megtárgyaltuk a zenei irányzatokat, a bulizási szokásokat, volt szó költségekről, elemi biztonságról, piaci versenyről, a Katiról és a Gináról, az alkoholt leváltó drogokról, szerencsétlen szabályokról, stb. Egy a harmincas éveit taposó fiatalember a szervezőkről beszélt. Rettenetesen fiatalok voltak mondta - semmivel se törődtek, amikor tárgyaltam velük lenyomultak, amit akartak azt nem lehet megcsinálni, de belementek, mert ők akartak a legnagyobbak lenni, de egy ötezer fős bulira nincs megfelelő helyiség, azt még fel kell építeni, ezt azért mindenki tudja, de nagyon okosak voltak, brandet építeni nagyon tudtak … amikor tárgyalt velük az ember érezte nagyon okosak, nagyon akarnak, de … De a tehetség tragédiát és egy szomorú sorsot írt - fejezem be a történetet.