egy új hely

miért kell a blog?

"hátha valakinek örömet okoz, hátha valakit bosszant"

ki Luczifer?

Tulajdonképpen mindenki tudja, nem más ő, mint a sokat akaró kirúgott arkangyal, a világossághozó. Az egyik tény, a másik beváltatlan ígéret. Zuhanás + egy impozáns program elhalasztva. Azt hiszem ez teljesíthető.

kanyar a sugárúton

Luczifer = lucifer, illetve lucifer = Luczifer. Tudom, ne mond, de így a biztos! A változtatás nem azért történt, mintha bármi bajom lett volna a luciferrel. Meg voltam vele elégedve, bevált. De mit lehet tenni, ha a kiscicákat Lucifernek keresztelik és ezt követően a lelkes gazdák a világ összes lehetséges módján regisztrálják a cicusukat. Lucifernek a cicák nem hagytak egy talpalatnyi helyet sem. Hitted volna?

és azokat, akik csak itt férnek meg egymással

felnőtt látogatóknak

friss topikok

  • Indiáner: Hát mit tehet egy falkavezérrel? Követi! (2013.03.27. 22:18) Asszimiláció
  • Izabella.Jones: Blog revival, yes! ::)) Egyébként érdekes, hogy nem budapesti lakosoknál is megfigyelhető a kór. M... (2013.03.12. 10:56) Budapest szindróma
  • : Találtam egy honlapot, amelyre belépve, belépési csomagtól függően minden beszervezett tagod után ... (2012.03.29. 16:25) Egyszerűség
  • Dig, Lazarus!: Akiket nem lehet becsapni! Kiállnak a kormányfô mellett, aki egyedül képes feltétel nélkül elfogad... (2012.01.24. 13:16) Százezrek tüntettek
  • Biedermann: Óh, ez a dallamos német nyelv! :) Boldog Karácsonyt! (2011.12.24. 16:18) Boldog Karácsonyt!

naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

címkék

címkefelhő

Házi feladatok

Egymás árvái

2010.04.28. 00:31 | Luczifer | 16 komment

Tegnap szaladgáltam a városban. Kimerült, de ennek ellenére kedves, szolgálatkész emberekkel találkoztam. Volt, akinek elsőre nem ment, se a munka, se a kedvesség, de egy kis segítséggel igen. Két ügyezés közt az autóban hallgattam a rádiót. A muszáj világ két oldala. Az egyik mondja, amit mondania kell, bele a levegőbe, a másik hallgatja, amit mondanak neki, ami a levegőből jön. Minden meggyőződés nélkül. Mert muszáj. Beszélnek és hallgatnak, mert muszáj. Akinek beszélnie kell, az beszél, mert muszáj, akinek hallgatnia kell, az hallgat, mert muszáj. Ez a fő közös bennük; a muszáj. Az egyik fáradtabb és feleslegesebb, mint a másik. Egymás árvái.

A bejegyzés trackback címe:

https://luczifer-bazar.blog.hu/api/trackback/id/tr671807992

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

malvina · http://komedias.blogspot.com 2010.04.28. 13:09:36

Viszont ők - ott a tó közepén - legalább szépek! És nem mellesleg - beszéd ide, hallgatás oda - szemlátomást érzik egymást! ::)))

Luczifer 2010.04.28. 13:30:53

Pedig árvák. De testvérek is!

2M 2010.04.28. 15:05:43

Elárvultunk, így van. A mai modern világban az embernek számtalan olyan tevékenysége van, ami teljesen életidegen, mondhatni értelmetlen. Én például ma délelőtt végigültem egy se füle se farka továbbképzést, ahol 3 óra hosszán keresztül ragoztuk a semmit. Az előadó beszélt, mert ebből tartja el a családját, én meg ültem a széken és hallgattam őt, mert ezt írták elő a munkakörömhöz. Ez van.

malvina · http://komedias.blogspot.com 2010.04.28. 15:39:03

Ami az életben megtörténhet, az nemigen lehet életidegen. Legfeljebb az életről alkotott legkülönfélébb elképzelésekkel nem kvadrál. Értelmet pedig csak és kizárólag mi magunk adhatunk a tevékenységeinknek, a viszonyulásainknak. A modern világot is - éppen úgy, ahogy az korábban is történt - az emberek teremtik maguk köré. Azaz, mi magunk köré. És ebből egyenesen következik, hogy mindig van más lehetőség az adottnál. Arról nem beszélve, hogy elárvulni bizony csakis a gyermeki (pejoratív értelemben - a fixálódott, a retardált, az infantilis, az éretlen, stb. - személyiség képes. A felnőtt éppen arról ismerszik meg, hogy ura saját magának és a közvetlen illetve tágabb környezetével is ennek megfelelő viszonyba képes kerülni.

Luczifer 2010.04.28. 16:10:35

Mi van az elidegenedéssel? Mi van az alternatívák felszámolásával? A kényszerpályákkal? Mi van társadalmi válságokkal? Azok is egyén szintjén kezelhető dolgok lennének?

malvina · http://komedias.blogspot.com 2010.04.28. 17:09:21

@Luczifer:

Semmi. Többszörösen lerágott csontok. Továbbá, amennyiben az embernek létezik, létezett magához, a a munkájához , illetve a környezetéhez való egyszer megvalósult identitása - amit később elveszített -, akkor vagy újra rátalál/megtalálja vagy sem.

Mert ugye az elidegenedés nem jelent se többet se kevesebbez annál a folyamatnál hogy az emberek által megteremtett, létrehozott anyagi, szellemi és/vagy társadalmi produktumok egyre átláthatatlanabb, ellenőrizhetetlenebb struktúrát, hatalmat képeznek. Ez nyilván a tömegesedéssel is szoros kapcsolatban van. És a különböző szintek soha nem egymástól függetlenül léteznek ebben a rendszerben. És sok minden kezelhető attól függően, hogy milyen szintről is van szó. Bizony, bizony. Nem kötelező végigülni az értelmetlen értekezleteket, de ha esetleg kötelezőként fogjuk is fel , hát abban az esetben is mindig van/lehet alternatíva. Nem titkolom , számomra az alap ebben az esetben a törekvés a helyzet minél pontosabb felismerésére, mert ha ez megtörténik, már nem beszélhetünk visszavonhatatlan kiszolgáltatottságról. Stb, stb., stb.

Luczifer 2010.04.28. 18:18:50

Minden árva a maga árvaságának a kovácsa! Emberek! Ne legyetek árvák!

malvina · http://komedias.blogspot.com 2010.04.28. 19:37:05

@Luczifer:

Hát, ez a te kiáltványod, még akkor sem stimmel, ha az árvaságot metaforaként - a nietzschei gondolat mentén, miszerint isten halott - értelmezed. :::))))

Luczifer 2010.04.28. 20:20:25

Ironizáltam. Azon ironizáltam, hogy az egyén mindent meg tud oldani.

2M 2010.04.28. 20:50:21

Amíg az egyén egyedül van, könnyebb, mert ripsz-ropsz felmond, odébbáll, keres jobbat, ha van hozzá bátorsága és igazi akarata. Amikor már család, gyerekek is vannak, akkor árnyaltabb lesz a kép, megjelennek a kompromisszumok. Egy négytagú családnál például már nehéz olyan helyzetet kialakítani, ami mindenkinek éppen "ideális". Családon belül mindig lesz, aki "pozícióban" van, és lesz, aki nem.

malvina · http://komedias.blogspot.com 2010.04.28. 22:24:02

@Luczifer:

Én is. És ki mondott olyat, hogy az egyén mindent meg tud oldani?

@missmigrans:

Se gyerek, se család, se semmi más nem lehet akadálya, hogy felismerhessük/felismerjük, hogy van, aminek - adott pillanatban - mégis akadálya. És ha már felismertük, akkor a mi saját döntési körünkbe került az, amit előtte kiszolgáltatottságként éltünk meg. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne különbség, ne kéne különbséget tennünk értelmes és szükséges, és értelmetlen és csak menekülésre, maszkolásra alkalmas kompromisszumok között.

malvina · http://komedias.blogspot.com 2010.04.28. 22:29:07

p.s.
"Amíg az egyén egyedül van, könnyebb..."

Szerintem nem! Senkinek sem könnyebb, önmaga által mindenkire kiméretett a magáé!

2M 2010.04.29. 10:38:13

@malvina: A külső lépés/változtatás szerintem könnyebb egyedül, de a belső út valóban nem. A belső útját mindenki maga járja, családtól függetlenül.

malvina · http://komedias.blogspot.com 2010.04.29. 10:53:22

@missmigrans:

Egészséges, ép személyiség esetében nincs elkülönült / elkülöníthető külső és belső lépés, változtatás (illetve ha van, az igen komoly bajokat, kórisméket jelez). És én továbbra is állítom, hogy az, hogy kinek és mi könnyebb, az csak és kizárólag önmagától függ. Nem attól, hogy van gyerek v. nincs, stb. Ami pedig a belső utakat illeti, azon valóban mindenki saját maga sertepertél, de bizony egy csöppet sem függetlenül a szeretteitől (az általuk rá gyakorolt hatásoktól), azoktól, akik az élete lényegi részét (ezáltal valamennyire beépülve a személyiségébe) képezik. Ellenkező esetben én nem beszélek családról.

2M 2010.04.29. 11:34:45

@malvina: külső lépésen/változtatáson én azt értem, amikor valaki munkahelyet, lakóhelyet, stb-t vált. Belsőn a hozzáállás változását, az önismereti utat. Ez utóbbi valóban nem független a családtól, sőt, folyamatosan dolgozunk egymáson, viszont a belső út nem lesz könnyebb vagy nehezebb attól függően, hogy van-e család vagy nincs.

Belsőleg változhatok úgy is, hogy a külső körülményeimben nem változik semmi, illetve változtathatom a külső körülményeimet úgy is, hogy én magam személyiségileg nem változom; ilyen formában a belső és a külső lépés szerintem elkülönül(het) egymástól. Vannak, akik sokat költözködnek életükben, vannak akik keveset, de hogy belsőleg változnak-e vagy sem, az nem feltétlenül függ ettől.

malvina · http://komedias.blogspot.com 2010.04.29. 12:57:10

@missmigrans:

Ebben mélyen nem értek egyet! Az ember ugyan egyedi, változékony és nyitott rendszer, a környezetével ( szociális miliő, az emberek és kulturális értékek által telített társadalmi közeg) mégis kölcsönös viszonyban létezik. Külső/belső összefügg. A.környezet ingerhatásaival aktiválja a személyiséget. Amiért is nagyon nem mindegy kik között és milyen módon, miféle paraméterek. jellemzők, meghatározottságok mentén éljük sz életünket. És akkor arról az igen speciális hatásmechanizmusról még nem is szóltunk, amit a saját döntéseink, cselekedeteink gyakorolnak ránk.
Továbbá mindez az innen oda, vagy az onnan ide, avagy egészen máshová való költözések esetén sincsen másként. Sőt, akkor sem, ha egész életünket egy helyen lakva éljük le.
süti beállítások módosítása