Tavasz van. A gyom, a gaz = a haszontalan, a káros, az értéktelen, a barbár. A gyom, minősítés, értékítélet. Értékítélet egy kultúra nézőpontjából. Ahol nem hasznos. Ahol nincs rá szükség. A gyom a közösség rovására él, a közösségtől von el táplálékot, fényt, figyelmet, energiát. A gyom = azzal, ami az adott kultúra, emberi közösség összetartozását, fennmaradását veszélyezteti. Ahol nincs kultúraépítő szándék, ott ellehet, ott az ember nem kötözködik. De az ember kultúrát építő lény. Ezzel számolnia kell a gyomnak. A barbárnak. Annak, aki önzőn haszontalan. Igaz, azzal is számolhat, hogy minden kultúra türelemre int. Nem egyformán, de türelemre int.
Amíg rózsát terem. Amíg úgy hisszük, hogy türelmünk magunkból, másokból kihozza a tehetséget, az értéket és rózsát terem. Kultúrát terem. Ha látjuk, hogy nem terem, ha úgy gondoljuk nem is fog, akkor a türelemnek fogynia kell. A türelem nem cél, hanem eszköz. Rózsa termesztésének az eszköze. A haszontalannal szemben a türelemnek fogynia kell. Mert a haszontalan nem terem rózsát. Mi pedig rózsát akarunk. Kultúrát akarunk. Kultúrát, ami újra termeli önmagát, önmaga feltételét; a türelmet, hogy holnap is legyen rózsa. A rózsát termő türelem a rózsát termőktől jön. A tehetség oldaláról. Mert csak a termő világ türelmes. A tehetetlenek türelmetlenek. Nekik nincs miért türelmesnek lenniük, mert ők sohase teremnek rózsát. Ők csak rabolhatnak, ők nem ismerik a rózsa teremtés örömét. Ők csak elirigyelhetik, elrabolhatják a rózsát. Nekik csak a rablás, és az ezzel járó pusztítás öröme jut, nem a teremtésé. Erre viszont szomjaznak. A gyomok. A barbárok. Mégis kapnak türelmet. A rózsa miatt.
Meddig tartson a türelem?
Krisztus szavai „A mennyek királyságát – szólt – olyan emberhez hasonlítom, aki nemes magot vetett ugyan szántóföldjébe, de mialatt az emberek szunnyadtak, eljött ellensége, gyomot vetett a búza közé, majd odébbállt. Mikor aztán szárba szökött és gyümölcsöt termett, akkor láthatóvá lett a gyom is. Ekkor odamentek a gazdához a rabszolgái s így szóltak hozzá: Uram, hiszen te nemes magot vetettél szántóföldedbe, honnan van hát benne a gyom? Valamilyen ellenséges indulatú ember tette ezt – mondta a gazda – mire a rabszolgák megkérdezték: Akarod-e, hogy elmenjünk és összeszedjük? De ő így szólt: Nem. Esetleg mikor a gyomot szeditek, vele együtt a búzát is gyökerestül kihúznátok. Hagyjátok, hadd nőjön aratásig a kettő együtt! Aratás idején majd megmondom az aratóknak: Először a gyomot szedjétek össze és kössétek kévébe, hogy megégjen, a búzát pedig csűrömbe gyűjtsétek!” Máté evangéliuma 13. 24-30.
Meddig tartson a türelem?
Hallható, addig tartson a türelem, amíg az érték megteremtése, megóvása ezt megkívánja. Amíg a termést, a kultúrát szolgálja. A teremtőt szolgálja. Amíg erre van esély. A kultúra teremtése különös ritmusérzéket és különös felelősséget kíván. Se túl korán, se túl későn nem szabad gyomlálni. De egyszer kell, ha kultúrát akarunk.
Meddig tartson a türelem?
Ha a gyomok akarnak gyomlálni? A barbárok. Az eszelősök. Kérlelhetetlenül. Velük mi lesz? Őket ki fogja kigyomlálni? Vagy ők gyomlálhatnak? Mert kultúrát akarnak? Tavasz van.
