Az, az ember számíthat sikerre és boldogságra, aki
állja az élet megpróbáltatásait, a versenyt, aki domináns szerepekre tör, akiben van ambíció, aki érzékeny a társai iránt, aki kezelni tudja társait, akiben van kellő önbizalom, nem ijed meg a saját árnyékától, aki ismeri önmagát, aki bízik önmagában, aki jól érzi magát a bőrében, aki nem szorong, akiben van felelősségérzet, aki elfogadja a szabályokat, akinek van akaratereje, aki tud új szabályokat alkotni, és elfogadtatni, aki elfogadja a Másikat és a másikat, tolerálja azt, no meg a saját kudarcait, aki ha kell önmaga felett is uralkodik, aki képes fizikailag és pszichésen karbantartani önmagát és környezetét, aki kiegyensúlyozottan reális életcélokat követ és ajánl követésre, aki jó benyomást kelt a világban, akiben van a konformitás iránt érzék, aki elfogadja a követelményeket, aki követelményeket tud elfogadtatni, akit követnek, aki magát követésre méltónak tudja bemutatni, aki képes a többiekkel együtt dolgozni, aki képes egyedül dolgozni, aki rendelkezik a helyzetek megkövetelte ismeretekkel, aki okos, aki érzékenyen reagál másokra, aki ráérez másokra, aki rugalmas, aki újításra kész, aki hatékony, akit szeretnek, akit elfogadnak, aki boldog, aki boldog akar lenni, de nem folytatom, mert ilyen ember nincs. Vagy ha van, nagyon kevés van. Egyébként mindenütt nagyon kevés ilyen ember van. Olyanok vannak, akik ilyenek, meg olyanok, de főleg esendőek. Gyarlók és vágyakozók. Mert csak valamilyenek. És nem ilyenek, miközben boldogok akarnak lenni. Mégis van ahol sikeresek és elégedettek az emberek, van ahol nem, ahol szomorúak. Ahol az emberek maguk próbálkoznak a kék madár megszelídítésével ott sokan szomorúak. Mert nap, mint nap lesznek pillanatok, amelyeknek nem tudnak megfelelni. Illetve legyünk öszinték; csak ilyenek lesznek. Ahol felajánlják egymásnak azt, amijük van és lesz, aki azt ajánlja, hogy mindezt harmóniába rendezi, ott az emberek boldogok. Mert valaki mindig teljesíthet, és valamikor mindenki teljesíthet és mindig mindenki jó eséllyel számíthat teljesítésekre. Valakiére. És ezért mindenki fontos lesz egyszer. A harmónia megteremtése azok dolga, akik látnak az emberek között és azoknak fog sikerülni, akik nem az emberekből, hanem azok sikeréből akarnak élni. Őket fogják elitnek nevezni. Külön jutalomra nem számíthatnak.
