egy új hely

miért kell a blog?

"hátha valakinek örömet okoz, hátha valakit bosszant"

ki Luczifer?

Tulajdonképpen mindenki tudja, nem más ő, mint a sokat akaró kirúgott arkangyal, a világossághozó. Az egyik tény, a másik beváltatlan ígéret. Zuhanás + egy impozáns program elhalasztva. Azt hiszem ez teljesíthető.

kanyar a sugárúton

Luczifer = lucifer, illetve lucifer = Luczifer. Tudom, ne mond, de így a biztos! A változtatás nem azért történt, mintha bármi bajom lett volna a luciferrel. Meg voltam vele elégedve, bevált. De mit lehet tenni, ha a kiscicákat Lucifernek keresztelik és ezt követően a lelkes gazdák a világ összes lehetséges módján regisztrálják a cicusukat. Lucifernek a cicák nem hagytak egy talpalatnyi helyet sem. Hitted volna?

és azokat, akik csak itt férnek meg egymással

felnőtt látogatóknak

friss topikok

  • Indiáner: Hát mit tehet egy falkavezérrel? Követi! (2013.03.27. 22:18) Asszimiláció
  • Izabella.Jones: Blog revival, yes! ::)) Egyébként érdekes, hogy nem budapesti lakosoknál is megfigyelhető a kór. M... (2013.03.12. 10:56) Budapest szindróma
  • : Találtam egy honlapot, amelyre belépve, belépési csomagtól függően minden beszervezett tagod után ... (2012.03.29. 16:25) Egyszerűség
  • Dig, Lazarus!: Akiket nem lehet becsapni! Kiállnak a kormányfô mellett, aki egyedül képes feltétel nélkül elfogad... (2012.01.24. 13:16) Százezrek tüntettek
  • Biedermann: Óh, ez a dallamos német nyelv! :) Boldog Karácsonyt! (2011.12.24. 16:18) Boldog Karácsonyt!

naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

címkék

címkefelhő

Az, az alkony

2009.10.03. 11:01 | Luczifer | 14 komment

Mármint az isteneké, ami - tegnap jeleztük - kezdet lehet. Nekünk. Szerintünk. A miért, az a levegőben maradt. Most se garantáljuk a megnyugtató választ, de egy kísérletet teszünk. Nézzük meg mi az, amiben ma óhajtunk tévedni.

 

 

 

 

Először is vegyük sorra, amivel ez ügyben dolgunk lesz. Az istenek alkonya, magyarul Götterdämmerung Wagner operája, a négy műből álló Nibelung gyűrűje záró darabja. A cím azonban ma már több, mint az egykori Rajna partján játszódó nehezen követhető és még ennél is nehezebben megfejthető történet. Ma az istenek alkonyával a németek okozta XX. századi világégés, a bukásukkal járó kegyetlen ámokfutásuk lezárására szoktak utalni. Az ok nyilvánvaló, a náci Németország skandináv mitológián alapuló ideológiája, amely együtt járt a Harmadik Birodalommal. Adódik a kérdés, hogy ezen túl mi a közös a két korban. A barbárság, a nyers hatalomvágy és a még nyersebb erotikus, pusztító vágyak uralma. Más motiváció nincs. Illetve különösen a későbbi változatban eltűnnek. Tulajdonképpen ez az eltűnés a történetük. Önuralom el sem képzelhető. Önbefékezés? Ugyan miről beszélünk. Én-erő? Miről beszélünk II.? Semmi szublimáció, semmi civilizáció jó ez így nem igaz, a technikát szolgáló rációnak ott vannak a termékei, de direkt alávetve az elszabadult gyilkos ösztönöknek. Az öngyilkos ösztönöknek. A civilizáció kollektív mámorító levetése zajlik, aminek ára van. Nem válasz erre, hogy a civilizációnak is. Minden homályos minden kérdéseket vet fel, semmire sincs válasz, semminek sincs a nyers barbárság újrateremtésén túlmutató valós perspektívája. Pillanatok vannak és hatalomvágy. No meg ködcsuklya és varázslás. Az istenek eredeti alkonyában. Ugorjunk egy nagyot, hagyjuk a középkort, a Rajnát, a Harmadik Birodalmat és seperjünk a magunk portáján.

Nos, mi ebből számunkra a tanulság, ahol Brünhildák és Siegfridek nemigen vannak, legfeljebb paródiáik, de ez is túlzás, lássuk be, azok sincsenek. De itt van a társadalmuk sajátos leutánzása, (deszublimáció), a barbárság, a szerényen mintázott motivációs bázis, a perspektívátlan szituációk váltakozása, az önkontroll hiánya, az alkotásra való szerény késztetés, az önuralom, az amit megígértem megteszem mentalitásának hiánya, ami a civilizáció alapját adná, amiből egyesek szerint kinőtt a Nyugat. Mi lebontottuk magunk körül a Nyugatnak esélyt adó feltételeket és megcsináltuk az istenek birodalmát. Slamposan. Istenek nélkül. Ködcsuklya és varázslás nélkül. Mert az már valamilyen alkotás lett volna. Nem tellett rá. Mi most a deszublimációval vagyunk elfoglalva. Most akkor azok alkonya segíthet rajtunk, akik nincsenek? - hallom a kérdést. Igen - mondom ráhagyóan, no meg egy kicsit bosszúsan. :)  Mert már így is hosszú.

Címkék: válság kibontakozás

A bejegyzés trackback címe:

https://luczifer-bazar.blog.hu/api/trackback/id/tr441424616

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.10.03. 14:41:28

Az isteneket mindig és mindenkor az emberek teremtették meg maguknak, méghozzá saját vágyaik, erényeik és gyarlóságaik által vezetve. Tehát, ha az istenek pusztulnak, vele , benne pusztul az ember is! Továbbá nekem ezzel a felkel-delel-lenyugszik mozgásnak, állapotoknak az értékfeltöltésével is gondjaim vannak. Ugyanis semmivel sem jobb vagy rosszabb állapot az, amikor hajnalodik, az, amikor delel avyag az, amkor alkonyul. Csak a változás az, ami létezik, de még az is úgy, hogy paradox módon az állandóság az attributuma, ami persze bozonyos fajta változatlanságként is felfogható, mint az állandó változásban levés változatlansága!

Ezért, hogy tök mindegy minek nevezzük a kort, amiben élünk, virágzónak, avagy hanyatlónak, mégis teli s teli van élni akaró / nem akaró, élni tudó /nem tudó és még olyokor-olykor boldognak is képes avagy boldogságra képtelen, pusztán csak elégedett és vagy elégedetlen emberekkel.

ZinczyKa 2009.10.03. 15:10:46

Lucifer, amit írtál, arról Karl Löwith jutott eszembe. Nem tudom, hihetünk-e valóban abban, hogy a világnak mindig jobbá kell válnia. A pusztulás része a fejlődésnek. Nem kellemes része, ez igaz, de része.
Amit mi nyugati kulturaként ismerünk, annak a szavatossági ideje lejáróban van. De majd jönnek más istenek, nekik lesz hajnaluk. Aztán minden kezdődik előlről.
A német filozófusok tudhattak valamit.

Luczifer 2009.10.03. 15:30:47

A társadalmak csoportminőségei különbözőek, ezek a különbségek eltérő lehetőségeket, elvárásokat, komfortot stb. követelnek, illetve biztosítanak. A különbségek megfogalmazhatóak, leírhatóak, és ha kell mérhetőek is. Világos és aránylag könnyen belátható, hogy a „civilizáció előtti” - az istenek alkonya előtti - világ a fentiek értelmében más volt, mint az utána következő. (Ua. a Harmadik Birodalom nem = a mai Németországgal.) Ott az ottani viszonyok következtében nem, vagy alig volt elfojtás és ennek következtében szublimáció, alkotó tevékenység. Az istenek alkonyát követő évszázadokban volt elfojtás, volt szublimáció és lett ilyen-olyan kultúra. Ami majd persze el fog pusztulni, de most ennek momentán semmi konkrét jele. És az is világos, hogy ma, a mi magyar viszonyaink egy civilizáció előtti irányába haladnak. Csökken a szabályszerűség > az elfojtás, csökken a szublimáció. Ez az istenek alkonya korra hasonlít. Kell, hogy jöjjön egy kor, amikor jönnek szabályok, elvárások, elfojtások és születnek az alkotások. Ez mindig így volt.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.10.03. 15:32:49

@ZinczyKa:
Ez már az ókoriak is tudták! Csak felejtünk! Egyébként majdnem egyet beszélünk, csak én a fejlődéselméletet statikus történetfilozófiai elgondolásnak tartom, amiért életidegen és életszerűtlen. Egy fenekünkre húzott sapka! ::)))

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.10.03. 15:42:45

Szublimáció, illetve a nyomában megszülető alkotói tevékenység minden korban megvolt, minden korban létezett!

Luczifer 2009.10.03. 16:56:49

Bizony, bizony, szublimáció volt, van lesz, de azért mégiscsak vannak koronként különbségek. Több energia terelődött az alkotás felé a még oly’ vidám, kicsapongó, néha gyilkolós reneszánszban is, vagy Rómában, mint az istenek alkonya tájt, mondjuk a Rajna mellett, vagy Skandináviában. A különbséget vannak, akik számottevőnek érzik, és azt mondják az egyikre, hogy civilizált világ, a másikra, hogy barbár. Ha az ő gondolatmenetüket követjük - miért ne tehetnénk? – akkor azt mondhatjuk, hogy mi most barbárosodunk. Kevés energiánkat fordítjuk alkotásra. Egyébként tök feleslegesen. Ráadásul szorongunk ezerrel.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.10.03. 17:28:44

@Luczifer: Ez igaz, egy megszorítással. Hogy azért jut olykor, egyes korszakaszokban több vagy kevesebb energia az alkotásra, mert az életben maradáshoz szükséges energia felemészt minden mást. Ugyanakkor az is kérdés, mit nevezünk alkotásnak! Mert ad absurdum az életben maradás talán az egyik legnagyobb közülük! ::))))

Luczifer 2009.10.03. 20:10:56

Alkotás itt talán az, ami nem a természet, hanem a kultúra része lesz. A szomszéd agyonverése egy falat húsért az nem igen az, még ha fárasztó is. Ugyanez vonatkozik a szomszédasszony megerőszakolására. A húsért üzletelni, az asszonynak szonettet írni az már igen.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.10.03. 20:26:01

Picinyt szélsőségesen közelítesz ::))))
Nem gondolod, hogy én a gyilokra gondoltam, mint alkotásra, de mégcsak a megerőszakolásra sem! Bár ez utóbbiból azért még kisülhet - és nem csak elméletileg - valami új! ::)))

ZinczyKa 2009.10.03. 20:32:42

Elvesztettem a fonalat vagy sosem voltam képben? A poszt a művészetről szólt?

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.10.03. 20:43:38

@ZinczyKa: Nem minden művészet, ami fénylik! ::)) Alkotásról van szó, ami nem feltétlenül egyenlő a műalkotással, sőt a művészeti alkotással . Szóval itt az alkotás fogalma tágan van bírva lenni értelmezve!.::)))

Luczifer 2009.10.04. 08:34:04

Igen. Az alkotás itt tágan értelmezendő, és ha folytathatom, az intézmények létrehozására irányuló cselekvés, ahol az intézmény nem pl. épületet jelent, hanem szerepek és szabályok rendszerét. (A jog intézménye nem = nyomozóhatóság, bíróság stb. több annál, beletartozik például a jogkövető magatartás, az erre való nevelés, a kalkulálhatóság stb.) Nálunk ez a folyamat fordított, mi leépítjük intézményeinket – szerepinket, szabályainkat – de ezzel nem felszabadulunk, hanem kiszolgáltatottá tesszük magunkat és rosszkedvünk lesz.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2009.10.04. 20:46:48

Ami az igazságszolgáltatás intézményét illeti, egy picurkát sem sírnék érte, ha végre már földig rombolva látnám! Talán akkor lenne egy ici-pici esély az egész megújulására. Már vagy 15 éve, hogy Fleck Zoltán jogszociológus - sok másokkal együtt - egyértelműen rámutatott az egész rendszer totális korruptságára, elbürokratizálódására, az igazságnak szolgálatára való alkalmatlanságára. És mindezt személyi és strukturális szempontból is (külön.külön és összefüggéseiben is) részletezve. Anno egy nagy tanulmányt és ha jól emlékszem, még könyvet is írt róla. Kb. egy éve, hogy szóba került ez a tanulmány, és kiderült, hogy a abban leírt, felvázolt nonszensz strukturális és személyi állapotokban a mai napig semmiféle változtatás nem törtlént. Szóval egy cseppet sem csodálkozom, olyan a jogkövető magatartás ebben az országban, amilyen.
És bizony ha jobban belegondodlok, nálunk soha nem is voltak olyan intézmények, amelyekért olyan nagyon kár lenne. ::(((
süti beállítások módosítása