Én már a népmesékben is utálom és/mert unom a szegénység-gazdagság mentén megrajzolt emberképeket, viszonyrendszereket. Mert kurvára statikus életszemlélethez és veszélyes következtetésekhez, konklúziókhoz vezet/het!

Továbbá a szabadságról azt gondolom, hogy azt soha nem akarni kell (az többnyire édeskevés), szabadnak lenni elsőre is képesnek kell lenni, azaz szabadnak lenni tudni kell! Ráadásul még azt is gondolom, hogy az ember mégha el is adja munkaerejét, a tudását, a képességességét, azt bizony számtalan módon, számtalanféleképpen teheti. Kvázi még úgy is, hogy a szabadságát nem adja vele. Ezért mondom én, hogy szabadnak lenni tudni kell!

És persze szegény és gazdag is olyan sokféleképpen lehet az ember!

::)))))))

Éppen tagnap hallottam, és sajnos láttam Szili Katalint ( az ábrázata híven tükrözte mindazt, amit mondott és. Kvázi igencsak hiteles volt, kellőképpen el is borzadtam tőle! Ennyi lapos, kiüresedett és semmitmondó panelről mindig az a vizeletlelet jut az eszembe, amikor az "üledék" rovatba beírják, hogy "laphámsejt"! ( Laphámsejt: lapos sejtek, amelyek mikroszkóp alatt vizsgálva halpikkelyhez hasonlóak. Ezek a sejtek borítják a test külső és belső felszínét.)
Szóval fel kéne már nőnünk, élni kéne már végre az eszünkkel, és be kéne már végre fejezni ezt az otromba és hazug "oldali" gondolkodást! Ezt már kérem régen túlhaladtuk, még akkor is, ha a szóhasználathoz, az általa nyújtott "dobozoálási, kategorizálási kényszereinkhez - jobb híján - még mindig ragaszkodunk. Közröhej tárgy, ahogy az úgymond jobboldal erőteljes kvázi baloldali értékek mentén ordibálja a magáét, és ahogy az úgymond baloldal pedig kifejezetten jobboldaliak szerint.
Szili azt mondja, hogy ő segíteni akar a "baloldalnak". Mintha háborúznánk, mintha nem a társadalom szorulna itt kérem mégcsak nem is segítségre, hanem tiszta fejekre és érző szívekre! És akkor ott ült a képernyő közepén egy felpuffadt arcú, végtelenül unalmas, üres tekintetű, flegmán a fejét ide-oda dobáló, a neki feltett kérdésekre érdemben soha nem válaszoló , csak végtelenül szánalmas és üres közhelyeket mint: az emberek közé kell menni, velük együtt kell csinálni, meg kell őket találni...stb, stb, stb. Aztán, hogy arra vajon van-e esély, hogy az efféle, magukat politikusként meghatározó emberek egyszer belássák már, hogy ami nem megy, azt nemhogy nem kell, de nem is szabad eröltetni - hiszen láthatjuk, hogy ez a tisztességtelen hatalomba való kapaszkodás hova is vezet -, azon már felesleges rágódni! A következő turnus ugyanis már az ajtóban áll!

A piacgazdaság egyik oldalmentes!! jellemzője, hogy anyagi javakért lemondatják a szegény népet a szabadságról. Általában a gazdagok. A csere lényege, hogy a szabadságért a gazdagok racionális parancsokkal vezénylik a bővített újratermelést. És ezért lehet fogyasztani (Lásd materiális kompenzáció) Nálunk ez úgy megy, hogy a gazdagok megveszik a nem létező szabadságvágyat (=motiválatlanság) és nem adnak érte racionális parancsokat. A semmit, semmire cserélnek. Ha tetszik, ez a poszt lehetne a baloldal irracionalizmusáról szóló mese is. Vannak ott szegények, vannak ott gazdagok, van ott diszfunkció, van ott stb.. Meg némi értetlenkedés. Ezt, ha jól olvastam te is hoztad.

Nagyon jók a posztjaid, jól megmozgatják az ember agyát. Ebből is posztocska született. Értelek - legalább is azt hiszem -, csak tudod, hogy szerintem nincs olyan, hogy "szegény nép", mint ahogy olyan sincs, hogy gonosz gazdagok. Ilyen meg olyan népek vannak és ilyen meg olyan gazdagok! És még a piacgazdaságot sem - mint minden más sem az életben - lehet egy-két-három összetevőre redukálni. Az életben az egyik - ha nem az egyetlen - legfontosabb dolog a dinamika. Ez ugyanis megkerülhetetlen ahhoz, hogy ne csak azt lássuk meg, hogy mit, hanem azt is hogy hogyan. Mert a színeknek a "hogyan" az attributuma. Hiszen tudjuk, minden színt több szín képes csak "kiadni". Abba meg már bele se mennék, hogy tulajdonképpen színek nincsenek is, azok csak visszaverődésként, visszatükröződéként állnak össze egy-egy tekintet erejéig. :::))))))

Értem én ezt a szegény-gazdag distinkciót, csak nem értem. A társadalom felosztása ilyen gazdasági (álgazdasági) megkülönböztető jegyek alapján is lehetséges. Csak érdemes-e?
Romantikus/ostoba/felszínes szemléletemben én nem ez alapján nézelődöm.
A közgazdaságtanban mozgatórugó a tranzakció, az egyén életének öngazdasági vetületében is. De jól látod, akármi is van, illúziók cserélnek gazdát. Az nem illúzió, hogy ez fontos? Kérdezem csak.

@ZinczyKa:
A szegénység, akárcsak a gazdagság is relatív kategóriák! És persze felosztani, még a társadalmat is bármiféle szempontok szerint lehet. De attól még az igazság az, hogy egy modern társadalomban az emberi kapcsolatok a dinamikus értékek - mint a teljesítmény, a kompromisszumkészség, a változtatásra való képesség - mentén szerveződnek, a különböző tranzakciók is ezek során formálódnak. Ami pedig az illúziókat illeti, nagy tévedés azt gondolni, hogy azoknak semmi közük a realitásokhoz, a valóságos tényekhez! Ugyanis mindig ezek határozzák meg, hogy miféle illúziókat is alakítunk ki magunkban, akár önmagunk hitegetése, akár önmagunk aktívabbá tételének érdekében.

Ezzel az „üzlettel” az összes illúziót el lehet lehetetleníteni, amiért érdemes élni.

@Luczifer:
Hát igen. Ki mint "üzletel" úgy ábrándozik. A tuti mindig valahol a valóság és illúzió határán leledz, hiszen a különböző dimenziókra csak ott, onnan nyílik rálátás! ::))))

Érdekes, ahogyan eltolódnak a hangsúlyok. Ti az első adandó alkalommal átslisszoltok a szellem szférájába, én meg szinte beleragadok az anyagba, az érdekek világába. Hát hiába a Dimitrov tér. :)

És a Klauzál tér???

Már miért gondolod? Én pl. kifjezetten a határhelyzeteket kedvelem Írtam is! :::)))

A szegény/gazdag párosítással nekem is vannak gondjaim. Nemzetközi tőke/komprádor burzsoá/nemzeti (?)tulajdonos/kistulajdonos/bérmunkás/bérrabszolga/munkanélküli/önhibás munkanélküli(?)/önhibáján kívül munkanélküli és vihetnénk szépen a sort.
Hol válik ketté a gazdagok és a szegények világa? Afrikában? Európa és Amerika között? Miért szegény Latin-Amerika?
Vagy: tulajdonosnak számít-e az OTP kisrészvényes?
Vagy: miként illik az elvett szabadság fogalmába a határoktól mentes EU?
Mi az, ami régóta nem változik? Például az, hogy mi ne legyünk német gyarmat, de mégis? A munkabér, a munkaerő ára cincog zsebünkben...? Hálnak az utcán?

Akkor most mi legyen?
Túlbonyolítás helyett újkálvinizmus? Neomarxizmus? Vagy jöjjön az egyház? Esetleg Che Guevara?

A " mi legyen" kérdés elég történelmietlen. A "mi lehet " az már nem annyira, ugyanis az lesz, ami lesz.. Alakítani szerintem pusztán a történelmi emlékezetet lehet.: Egyébként is, a legnagyobb történelemalakító a fekete himlő volt.:)))) ::((((

Che Guevara. Sör. Szellem. Szerelem. Kihagytam valamit? Himlő nem kell.

Hát igen. Ki a szegény és ki a gazdag? És ki a fiatal és ki az öreg? Ki a magyar és ki a szlovák? Mégis van nemzedéki, nemzetek közötti konfliktus és ráadásul lehet róluk beszélni.

@ZinczyKa:
De hát pont ezt bazseválom, hogy "ki" nem tojja le, hogy nekünk kell-e vagy sem! ::))))

@Luczifer:
A nemzedéki konfliktus, nagyon pontatlan és hibás kifejezés. Az kérem semmi más, mint az élet maga, az élet természetes folyása. Ilyen alapon nemzedéki konfliktus van a kacsamama és a kiskácsák között is, amikor utóbbiak folytonfolyvást a vízben akarnak maradni, mert azt hiszik az élet habos víz! ::)))

Nemzetek közötti konfliktus pedig nincs, csak a róluk szóló diskurzus (hatalomért folytatott műbalhé) van, ami aztán generálja a pofozókedvet. ::)))

@MALVINA: Véleményeddel kétségbe vonod annak lehetőségét, hogy az ember befolyásolhassa a társadalom fejlődését.
Márpedig befolyásoljuk! Épp most van az iskolakezdés. Az ember, lám, tudatossá teszi a tudás nemzedékről-nemzedékekre hagyományozódásának folyamatát!
Vagyis a mi legyen kérdésre is szoktunk válaszolni! Hol jól, hol rosszul, de szoktunk!
A gond akkor keletkezik, ha a társadalom törvényszerűségeit ugyanúgy figyelmen kívül hagyjuk, mint a folyók folyását megfordító idióták teszik, a természet törvényeivel.

@Bognár L.:
A válaszom lényege a "befolyásolni" fogalomban pontosan benne van! Azért is tartom a mi lesz kérdést helyénvalónak, és a mi legyen-t nem. A befolyásolni az (részleges) ráhatást jelent, ami a végkimenetel szempontjából egyáltalán nem mond semmit! És mivel itt ez az egész a történések soraira, sorozataira (mások szerint történelemre) vonatkoznak, ezért írtam azt, amit írtam :)) Nem arra gondoltam, hogy abban a vonatkozásban ne működne a mi legyen kérdés, ha a keretm kiszáradásnak indult. Akkor tudom, hogy meg kell locsolni. Csak hát ilyenkor szokott gyünni egy több hetes esőzés, aztán ha ki nem is száradt a kertem, de kirohad! ::))) Tehát én semmi olyat nem vonok kétségbe, amit számonkérsz rajtam. A fejlődés foglmon most nem is kezdek el molyolni, Ugyanis a társadalom szerintem nem fejődik, legfeljebb változik! Éppen korunkban láthatunk rá alaposabban, hogy amit anno sokak fejlődésnek gondoltak, az végül nivé is lett! Szóval nem mindig kék az ég sem, és nem mindig zöld a fű sem, sőt! ::))))))

Istenkém! Hogyne lenne nemzedéki konfliktus? Pindur bemegy egy lánycsapatba és közli, én vagyok a legöregebb; nektek kuss. Azok meg lázadoznak. Egyelőre hiába. De csak egyelőre. Az emberek között minden dominancia küzdelem identitások mentén zajlik. Ez vonatkozik a csoportokra pl. a nemzetre éppúgy, mint a csoporton belüli ügyekre. Ettől a konfliktus még valós.

Nem csodálom, hogy nem jött le, amire gondoltam, nem sok időm van rá, hogy bővebben kifejtsek témákat. De ezzel együtt, ill. ennek ellenére, kedves Lucifer, azért, ne ennyire szó szerint olvass má' engem, egy kis bizalom, azért jólesne! ::))

Természetesen arra próbáltam célozni, hogy az olyan problémává dagasztott konfliktus - mert ugye mai világunkban már a konfliktusok természetes kezelését, természetes voltuk elismerését elfelejtettük. Ugyanis a konfliktusok lényegében két módon értelmezhetőek. Egyrészt azon környezeti jellemzők alapján , amelyben létrejönnek és onnan, ahonnan egy vagy több kívülálló szemlélő figyeli a konfliktust. És én arra akartam utalni, hogy e két értelmezés között mekkora eltérések leledznek. És hogy mindig a külső szemlélők dagasztják problémává, adott esetben élet-halál harccá a természetes konfliktusokat. Az okokra és motívációkra most nem térnék ki.
::))

@MALVINA: ha társadalmi fejlődés nincs, akkor mi a bánatnak nevezed azt a "változást", hogy nem kővel pattintjuk a tüzet és egyre több születő gyermek marad életben, sőt a tb legnagyobb bánatára még két-háromszor tovább is él, mint elődei?

"hogy nem kővel pattintjuk a tüzet "

Ez a mihez képest kérdése! Ezt csakis visszafelé tekintik "fejlődésnek". Miből gondolod, hogy hiányzott a kővel pattintóknak a gyufa? Legalább a fák megmaradtak körülöttük! ::)))))))

"egyre több születő gyermek marad életben"

Ettől már Pareto sem dobta el az agyát! És ne hidd, hogy a cinizmus mondatja ezt velem. Ez egy jó dolog, mármint, hogy egyre több olyan gyerek maradhat életben, amelyik annak előtte nem. Ez egy ilyen változás.
Magyar Nyelv Értelmezõ Szótára : „...fejlõdés valaminek a feljettség, teljesség felé haladó alakulása, változása...”
Hol, mi és milyen a teljességgel bíró társadalom? A fejlõdés alatt a legtöbben rendre haladást, elõrejutást, javulást, növekedést, gyarapodást értenek, pedig ezek nem szinonímák. Továbbá vajon van-e, létezik-e úgymond fejlett, érett társadalmi rendszer? Edward Goldsmith szerint csak a törzsi társadalmak voltak, illetve lehettek ilyenek, azaz érettek. Ugyanis csak azokban érvényesült/érvényesülhetett egy belsõ szabályozás.

Hát így értem. ::))))

u.i.
- Pareto-féle aránytalansági állandó! 20-80%.
- És ahogy most a dolgok állnak, ármint a világ dolgai, benne az állítólagosan fejlett területeké, társadalmaké, ugye az nem vita tárgya, hogy a emberiség önpusztítása - akár rövid, akciószerűen, akár hosszabb távú pusztulás -
be van kalkulálva, és nem véletlenül! Na, és akkor ha bekövetkezik, akkor mondhatjuk majd, hogy olyan nagyon fejlődtünk, hogy belepusztultunk?????? ::)))) ::((((