A meccsről nem tudok nyilatkozni, mivel - heves vendégjárás miatt - csak bele-bele nézni volt lehetőségem. De mint futball-kedvelő, ráadásul még családilag is érintett, sőt egykori alkalmi szélős, annyit azért hozzászólnék a poszthoz, hogy az igaz, hogy a helyzeteket generálni kell, indítani egymást és egyebek, na, de amikor ott van, illtve mi ott vagyunk a közepiben, akkor csak és kizárólag arra kell koncentrálni, hogy azt a konkrét helyzetet akkor és ott megoldjuk. Nem pedig mély meditációba süppedni afelett, hogy akkor ennek a becsúszásnak, szerelésnek vajon mi a fene lesz majd a hatása a játék még hátralévő félórájára.

De ha nem jól értettem, amit írtál, akkor kérdezem, hogy miben láttad azt igazolva, hogy nem gondoltak a fiúk a teljes játékidővel?

Kemény pontosan azt mondta, amit te is és mindketten jól mondtátok. Ott és akkor nem lehetett mást tenni. Ha ezek a palik elkezdenek gondolkodni, veszítenek. Csak olyan juthatott volna az eszükbe, amitől veszítenek. De ez azért azt hiszem, ritkán jön be. A bulgárok ezt a ruhát nem tipikus vereségként fogják elkönyvelni és az is lehet, hogy nem is értik, hogy ez hogyan történhetett. Na de ebből a meccsből és a Kemény féle szükség szülte "taktikából" nem következik, hogy ezt a pályán kívül is eredménnyel lehetne játszani, pedig ez történik. És itt - a papírforma szerint - eredmény nélkül. Élünk egyik napról a másikra. A Loksi nem volt ennyire vacak erről szó sincs, de …

Aha, értem! ::)))

És ezek a koncentráljunk az előttünk álló feladatokra és csak arra, mert ha többre vállalkozunk, az már túlterhel, mindenütt ott van. Sólyom úr így indul megváltani a világot, így tervezik meg a Margit hídra a bicikli utat, majd letervezik. Így szabják meg a gazdasági szabályozókat, vagy épp most mondja a rádió így vesznek ingatlant Budapest számára Brüsszelben. Nincs játékos, aki látna a pályán. Csak a pólósok a vízben.

Tökéletesen értem a mondandód lényegét, csak annak a focira való vonatkoztatásával van némi gondom. Teljesen ismert, mert bevett gyakorlat a futballban, hogy embereket időnként lecserélnek . Méghozzá kifejezetten taktikai szempontból. Ugyanis igen sok játékos kifejezetten a szoros, és éles helyzetekben tudja a legtöbbet kihozni magából /mert a legtöbb gólt vagy felvinni és/vagy bevágni! ::)) /. Aztán vannak a stratégiai játékosok, akik viszont irányító szerepben a legerősebbek. És ez még akkor is így van, ha mindez a csatár-szélső-középpályás-hátvéd szerep-, funkciófelosztás is ezen alapul. Számtalanszor láthattuk, hogy egy jó csapatjáték elérkezik egy olyan érettségi (gólérettségi) pontra, ahol és amikor szinte érezhető, hogy a gól minjárt kirobban. Mégis sehogy sem akaródzik a gólnak megszületnie. Na ilyenkor / és ez is tatktika, meg stratégia/ jön az edző és beküldi az egyik tuti gólbiztos játékosát, aki egyébként nem bírj azonos színvonalon még egy félidót sem végigdolgozni, de ezekben a helyzetekben viszont 10-ből 9-szer kihozza a csapatból azt a bizonyos már-már túlérett gólt.
Na, és ekkor mi is van azzal az egészleges gondolkodással? Hát az, kérem, hogy annak elsősorban (ha nem kizárólag!) az edző fejében kell meglenni.Kissé sánta-béna hasonlattal, valahogy úgy, ahogy a sakktáblán is a sakkozó nyeri a játszmát, de ettől még minden figurának megvan a helyhez-, feladathoz kötött szerepe, tehát a figuracsapat is játszik együtt és figuránként is külön-külön. Szóval a foci arra, amit állítasz, amiben egyébként tök igazad van, nem a legjobb példa. Szerintem!
::))))