X – úgynevezett vezető értelmiségi – egy nagy német lapnak nyilatkozik, hogy ez egy szörnyű hely, neki elege van; emigrál. Na, tessék. Itt tartunk.
A menekülési utat – mint később megtudjuk – két jónevű egyetem katedrája kínálja. Szavainak jelentése, hogy ő egy kiváló férfiú - a fejlett világ keresett oktatója - aki nem bírt velünk, a felemelésünkért folytatott hasztalan erőlködésbe belefáradt és most menekülni kénytelen. Az áldozat szól belőle, aki kénytelen lelépni. Nem tehet mást. Fáj neki, de nem tehet mást. Ha maradna, belepusztulna. Belénk pusztulna. Legyen lelkiismeret-furdalásunk. A viszonyaink miatt. Pedig önkritikát is gyakorolhatott volna, mert ez az egész, amire tényleg nem lehet felvágni - a viszonyaink - az ő keze munkáját is magán viseli, aki "hús a husomból, vér a véremből".