Miért kellett Orbán Viktornak kizavarnia az oroszokat? Miért? Ez az a kérdés, ami dél óta nem hagy nyugodni. Délben olvastam át tudniillik Vastagbőr kiváló cikkét és link ajánlására a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó bla, bla, bla dr. Pintér Sándor jegyezte törvényjavaslatot. Csak jó idegzetűeknek!
Minden értek, ami ott le van írva, ami történik, ami történt, és ami történni fog. Minden világos, én már nyugodtan fogok meghalni. De talán még nyugodtabban tenném, ha megérteném mi a francnak kellett Orbán Viktornak az oroszokat annak idején kizavarni? Ők az ilyen munkatáborokban profik voltak, jobbnál jobbakat üzemeltettek irigylésre méltóan alacsony hatékonysággal. Bátran állítom, hogy szerényebb aligha lehet. A haszon- és előnyszerzésnek még az árnyéka sem vetülhetett rájuk. Tök feleslegesen kínlódott ott rab s őr, teljesen értelmetlenül múltak el életek, miközben hézagmentesen blokkoltak mindent, amitől egy kicsit is emberibbé lehetett volna a világ. Egyszerűen képtelen vagyok rájönni miért kellett az oroszokat kizavarni? Azokat, akik a XX. század lánglelkű géniuszának iránymutatása alapján pazaroltak és sínylődtek miközben elhitették magukkal, hogy ettől lesznek boldogok. Akik Matolcsyt és Pintért megelőzően megírták az új pégét. Miért kellett őket elzavarni? Nem volt az egy elhamarkodott lépés? Nem lesz most nagy a teher e mégoly kiváló, széles látókörű, intelligens rendőrtábornokon, aki így nélkülözni lesz kénytelen ezt a nagy nehezen összehordott történelmi tapasztalat-rakást? Akkor, amikor a Kelet csillaga alatt lágeresedni óhajtunk? Hogy legyen Stadionunk? Egy napi négy órás közmunkában összelapátolt high-tech. Ahol … Amikor éhezni akarunk a jövőért! Helyesbítek. Szerencsétleneket éheztetni akarunk? Megint helyesbítek, akarnak. Csak úgy! Kilátástalanul. Miért kellett elzavarni az oroszokat?
Talán, mert ők a nagyüzemi vodkától rúgtak be, közben az igazi az a házi kisüsti. Ebben lehetett a történelmi tévedésük. Ezért lett a konyec. A lágerben jók voltak, de a piálásban utat tévesztettek. Ez lehet az ok. Esetleg még egy népegészségügyi szempontot tudok elképzelni, a fagylalt (morozsennoje) fogyasztási szokások terén. Különösen ennek fügelekvárral és csoki reszelékkel árult fajtája vezethetett a szakításhoz. A feltételezések szerint rokkantságot, súlyosabb esetekben korai halált hozó édes mérget az utcán árulták. Fillérekért. Ennek következtében ették és a méreg hatott. Ó tudatlanság! És stramm, muszklis negyvenes férfiak és ringó csípőjű asszonyok tömegével dőltek ki, szereltek le a reszelők és lapátolók seregétől. És nem reszeltek és nem lapátoltak, hanem belehaltak. A fagylaltozásba. Nem az értéktelen munkáért járó éhbér miatt fordultak fel, hanem amiatt a rohadt fagylalt miatt! Pedig ha azt az édes miskulanciát a lekvárral nem eszik, ki tudja még hány évig reszelhettek, lapátolhattak volna remélve, hogy egyszer megfordulnak a folyók, és ami még nagyobb csoda egyszer valakinek szüksége lesz arra, amit reszelnek. Ahogy ez az új pégében meg volt írva.
