A három életet követelő szombati diszkóbalesetért nemcsak a szervezői felelőtlenség, hanem a középiskolások körében elharapózó esztelen szórakozási formák is okolhatók – írja a HVG.
Igen-igen. A fiatalok egyre inkább esztelenül szórakoznak, és ezt észre kell venni, erre fel kell hívni a figyelmet. Szólni kell, hogy tessék felkészülni. Mert felelősséggel tartozunk. Mert az esemény várhatóan megismétlődik. Az aggodalom nem alap nélküli. Egy a minap elénk került hír szerint nemrég Aachenben hiányos öltözetű, partizó fiatalok egymást kézen fogva ellenállhatatlan táncra kerekedtek. A beszámoló szerint a szórakozók fiatalok serege egyszercsak rohamszerűen táncolni kezdett, és az összejövetel egy fékevesztett hejehujába torkollott és mindaddig tartott, amíg a részvevők kimerülve össze nem csuklottak. Mint a colstok. Az eset nem példanélküli. Néhány hónap leforgása alatt ez a tánc-járvány többször megismétlődött, s végigsöpört az egész Németalföldön, sőt Hollandiát, majd Aachent és Kölnt útba ejtve Metzbe is elért. Később ez a szörnyűséges divat ugyan múlni látszott, de a remények szertefoszlottak és újra éledt, és marad. Az első hullám igen hosszan, hat évig tartott, majd jött egy rövid szünet és ismét kitört. A második alkalommal egész Dél-Németországban, sőt Csehországban is elterjedt. Erfurtból Armstadtig például több száz gyermek táncolt, s állítólag egy részük a kimerültségbe belehalt. A szerencsésebbek ugyan túlélték az esztelen mulatozást, de az idegrendszerűk maradandó károsodást szenvedett és az orvosok szerint egész hátralévő életükben kezük, lábuk remegni fog. Így szólt a hír a minap. 1237-ben. Aztán jöttek a hírek XVII. századi Itáliából, ahol hasonló dühöngő táncos mulatságokat rendeztek. És szenvedtek. Az akkori néphit a bajt a tarantellapók csípésének tulajdonította. E tánchoz a dallamokat kedvelő olaszok zenéltek is; az ilyen zenedarabokat tarantelle-nek hívják ma is. Később Angliában és Skóciában voltak hasonló járványok, sőt vallási szekta (jumpers) is alakult, amely táncolva dicsőítette istenét, s amelynek hívői között gyakran támadt fel a tánckórság. Ennek utána lehet nézni – lásd koreománia – ha már arra nem emlékszünk, hogy mi milyenek voltunk. Egyébként ilyenek. Csak több volt a szerencsénk. Mert szélesebbek voltak a folyosók. (!) Meg nem hagyták, hogy össze-vissza hülyüljünk. Igaz nem feltétlenül óvó szeretetből. A partit viszont biztosítani kell. Óvó szeretetből. A pénzükért.