A Húsvét a tavaszvárás, a tavasz ünnepe, amihez hozzájöttek még a csoport-hovatartozás motiválta képzelet és hit termékei. Az idők folyamán azonban mindenki túl elhitte a sajátját és túl fenntartásokkal kezelte a másikét. Ez szülte aztán a nagyon Másikat, a nagyon nem Minket és hozta magával a számtalan bűnt. Ezzel ma, azon kívül, hogy tudomásul vesszük, már nem igen tudunk mit kezdeni, túl vagyunk rajta. Holnap mindenesetre lehet locsolkodni, megtisztulni. Az egyszerű nép szokása szerint. Hogy születhessen valami tiszta. De ezek a mai lányok ódzkodnak. Nem akarják vállalni a meglocsolódás áldozatát. Rühellik a parancsot? A köz óhaját? Esetleg a szégyen kockázatát, hogy várakozásuk ellenére mégsem locsolja meg őket senki? Vagy Ő nem? De hát ingyért, kockázat nélkül nem lehet megtisztulni! Suttyomban! Ezt vállalniuk kell! Helyettük nem tudok meglocsolódni! Nem csinálhatok mindent én!
Kellemes ünnepeket!
