egy új hely

miért kell a blog?

"hátha valakinek örömet okoz, hátha valakit bosszant"

ki Luczifer?

Tulajdonképpen mindenki tudja, nem más ő, mint a sokat akaró kirúgott arkangyal, a világossághozó. Az egyik tény, a másik beváltatlan ígéret. Zuhanás + egy impozáns program elhalasztva. Azt hiszem ez teljesíthető.

kanyar a sugárúton

Luczifer = lucifer, illetve lucifer = Luczifer. Tudom, ne mond, de így a biztos! A változtatás nem azért történt, mintha bármi bajom lett volna a luciferrel. Meg voltam vele elégedve, bevált. De mit lehet tenni, ha a kiscicákat Lucifernek keresztelik és ezt követően a lelkes gazdák a világ összes lehetséges módján regisztrálják a cicusukat. Lucifernek a cicák nem hagytak egy talpalatnyi helyet sem. Hitted volna?

és azokat, akik csak itt férnek meg egymással

felnőtt látogatóknak

friss topikok

  • Indiáner: Hát mit tehet egy falkavezérrel? Követi! (2013.03.27. 22:18) Asszimiláció
  • Izabella.Jones: Blog revival, yes! ::)) Egyébként érdekes, hogy nem budapesti lakosoknál is megfigyelhető a kór. M... (2013.03.12. 10:56) Budapest szindróma
  • : Találtam egy honlapot, amelyre belépve, belépési csomagtól függően minden beszervezett tagod után ... (2012.03.29. 16:25) Egyszerűség
  • Dig, Lazarus!: Akiket nem lehet becsapni! Kiállnak a kormányfô mellett, aki egyedül képes feltétel nélkül elfogad... (2012.01.24. 13:16) Százezrek tüntettek
  • Biedermann: Óh, ez a dallamos német nyelv! :) Boldog Karácsonyt! (2011.12.24. 16:18) Boldog Karácsonyt!

naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

címkék

címkefelhő

Mindenki tévedhetetlen

2008.11.16. 09:56 | Luczifer | 4 komment

Ma - több, mint örvendetes - bárki megpróbálkozhat elméje párlatait a másikra tukmálni. Kedve, ízlése, türelme és hát helyzete szerint választhat, beáll a sorba és a nagyipari módszerek támogatta médiákkal bíbelődik, vagy vándorprédikátorként próbál szerencsét pl. itt a blogok világban. De így is, úgy is meglepően nagy túlkínálattal találja magát szemben, ahol az igazi csuda az lesz, hogy minden termék kiváló, mindegyik eladható és előbb-utóbb mindegyikre lesz vevő.

 

Ennek magyarázata, hogy a bő választék mögött ott a kikezdhetetlen tudás. A gondolatok értékesítését két egymásnak homlokegyenest ellentmondó, de egyaránt tévedhetetlen stratégia biztosítja. Ezek alapja az a köztudomású tény, hogy az élet X eseményt tartalmaz, amelyből X-1-et kisebb-nagyobb megrázkódtatásokkal túlélünk. Egyet viszont biztos, hogy nem. Ha az optimizmusunkat kívánjuk értékesíteni, úgy a marketingünk középpontjában azt állítjuk, hogy a kínált gondolatainkat az arányok minősítik, azaz az 1/X-1 értéke számít. Ez pedig az esetek többségében elegendően szerény érték lesz ahhoz, hogy elégedetten bemutathassuk, a benyeletett elképzeléseink hatékonyak. Nem vagyunk istenek, és ehhez képest, meg a feltételek ugye, jó az eredmény, mondjuk a haldoklónak és holnap még jobb lesz, mondjuk a holnap haldoklójának. Jöhet az önelégült hátradőlés. Amennyiben első körben nem tudtuk eladni a bölcsességünket akkor sincs semmi veszve, a konkurencia kis tényszámainál kell mondani egy még kisebbet, na ez lett volna a mi stratégiánk eredménye. Valakik be fogják venni. És jöhet az önelégült hátradőlés.

Ha az ember nem akar még ennyit se vacakolni, meg különben is rossz a kedve, akkor válassza a pesszimista / realista stratégiát. Ez az egyetlen biztoson alapul, nevezetesen, hogy az élet vége a halál. Aki ezt ígéri, az nem tévedhet és bölcs emberként keveredik a hírekbe. Nem kell mást mondania, mint hogy tégy, amit akarsz, kínlódni fogsz, aztán meg meghalni. Készülj a halálra, ess túl rajta! Az eseményt követően a megmaradt közönségnél le kell aratni a babért, na ugye megmondtam, de neki már jó, örüljünk ennek, mert mi is az élet. És jöhet az önelégült hátradőlés.

Ha ezt a két semmit kellően felöltöztetve prezentáljuk, szinte minden és mindenkor eladható. Tisztán a marketingestől függ és jönnek az eufórikus pillanatok, amikor csillogó szemmel nyúlunk ki, vagy az elegáns bomlás, amikor a lehetőségek garmadáját engedjük el, mert csak a végső boldog, megváltó mállásra koncentrálunk. Az emberiség történetét a marketingesek írják.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://luczifer-bazar.blog.hu/api/trackback/id/tr89771460

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2008.11.16. 16:54:25

Nem voltak hülyék a görögök, akik már akkor megmondták, hogy mindennek alapja a mérték, az arány, no meg persze a középút. Ezt a középút gondolatot sokan egyáltalán nem képesek felfogni! Hiszen pusztán abba nem gondolnak bele, hogy a szélső pontok /szélső utak/ meglátása, ismerete és olykor sajnos, a meg- és átélése nélkül soha nem lelhetünk rá a középre! Ezért is olyan nehéz rálelni, ezért is ér aranyat!

A másik. Elsőre randa egy gondolatnak látszik az eladni fogalom használata akár a tudás, akár a bölcsesség - mert ugye e kettő közel sem ugyanaz ! - , akár a munkaerőm, akár a saját magam viszonylatában. De akkor most én visszautalok a görögökre! Márpedig, ha mérték, mértékletesség, arány, arányosság dolgában az efféle vételek és eladások rendben vannak, kvázi paritásban, azaz egyenértékűségben vannak egymással, akkor minden további csak puszta nyelvészkedés - amit tévedés ne essék, szintén komoly dolognak gondodlok! Abban tehát semmi rosszat nem látok, - annál is inkább mert igencsak általános megfogalmazásnak tartom -, hogy minden és mindenkor eladható! A lényeg számomra az, hogy de nem mindenkinek minden és mindenkor! Pontosabban valakiknek, valamikor, valami folytonosan "eladódik". Kiknek ez, kiknek az, kiknek amaz, kiknek ekkor, kiknek akkor. Tehát én e viszonyrendszer összefüggésrendszerét és dinamikáját tartom lényegesnek , meghatározónak, nem pedig magát az általános megállapítást.

Ami pedig az emberiség történetét illet, azt - szerintem - mindannyian és folyamatosan egyszerre írjuk - még azt is megkockáztatom, hogy az időnkénti 'átírását" is egyszerre végezzük. És ezt én még akkor is így gondolom, ha a marketing a meggyőzöttek, avagy a "vezetettek" , az orruknál fogva vezetettek sokaságának önkénts és/vagy kényszerű önfeladása révén tartja "kezében" a tollat. Kiterjesztett értelemben ugyanis a marketing bármilyen gondolat, eszme, vagy személy eladását, megismerését, népszerűsítését szolgálja/szolgálhatja. A marketing a közgazdaságtan, a pszichológia, a szociológia, az antropológia, a vezetéstudomány de még az alkalmazott matematika különböző területeit is egyszerre lefedi , így nem más mint a társadalomtudományok egyfajta kombinációja. Tehát a marketing kiterjed olyan nem nyereségorientált területekre is, mint például az oktatás, a kultúra, a vallás, vagy a politika. A marketing, akár a hatalom , önmagában semmire se jutna a közege, a közönsége nélkül.

MALVINA · http://komedias.blogspot.com 2008.11.16. 18:19:51

Jajj, a címre még nem is reflektáltam!

Azt írod, "Mindenki tévedhetetlen". Nem, kedves Lucifer, méghozzá nagyon nem!
Ugyanis nem mindenki, csak én! ::)))))))))))))))

EL LOBO - A farkas · http://joljarok.hu/blog 2008.11.16. 19:30:35

Kedves Lucifer!
Az elmetermékek másra tukmálásának lehetőségei jóval korlátozottabbak, mint az az általam kedvelt írásodból kiderül.
A tudomány mai állása szerint ugyanis az a helyzet, hogy - (lentebb leányom fordításában ismerkedhetünk meg a magyarra egyébként nem lefordított könyvben szereplő, ide vonatkozó gondolatokkal):

"Megdöbbentő a különbség a kínálat és a fogyasztás között a kommunikáció területén. Az üzleti kommunikációt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy harmincszor annyi a kínált információ, mint amennyit a célközönség fel tud dolgozni.
A következmények igen súlyosak:
- a fogyasztók egyre inkább rákényszerülnek az információk szelektálására,
- egy adott üzenettel egyre rövidebb idő után szakítják meg a kapcsolatot, hogy rátérhessenek a következőre,
- a kommunikáció egyre felszínesebb.

De a fogyasztók nem csak passzívan reagálnak, hanem érezhetően növekszik a bizalmatlanságuk az üzenet tartalmával kapcsolatban, amely bizonyos fogyasztói választásokat akar rájuk kényszeríteni. "

VINCENZO FRENI: AZ ÜGYFÉL FELFEDEZÉSE in
Forrás: Oltre la pubblicità (Ami a reklám mögött van…)
szerk. Marzio Bonferroni, Milano, Il Sole 24Ore, 1996
Fordította: Bognár Klára