Mit miért? Miért a titoktartás vagy miért a nyilvánosságra hozás? vagy egyáltalán, miért az adózás? ::))))

Miért hozhatja nyilvánosságra?

@Luczifer:

Nem tudom, hogy pontosan hol tart az ügy, de úgy gondolom, hogy amennyiben a bírósági ítélethozatal után van, és az illető bármiféle közvagyonnal kapcsolatos lopás-csalás-hazudás-garázdálkodás stb. elkövetésében vétkesnek találtatott, akkor miért ne tartozna ez arra közre, amelyet így megkárosítottak. Szerinted?

A titok az titok. Aki, ha hivatalosan is, de a titok birtokába jut, annak a titkot tartania kell. Akkor is, ha a köz kíváncsi. Én nem tudok mérlegelési lehetőségről. És ez szerintem helyes. Az, akinek ez nem tetszik, az menjen el az országgyűlési képviselőjéhez, és javasolja, hogy ezentúl ne legyen titok. Ha holnap egy Bírónak tetszik, akkor kicsicsergi az államtitkokat? De lehet, hogy van erre lehetőség. De ha van, akkor azt hiszem rosszul van és én megyek az országgyűlési képviselőhöz.

"Megsérti a titoktartási kötelezettségét az a személy, aki az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi."
...ALAPOS OK nélkül... Szóval , ez itt a kérdés, hogy mi alapos ok és mi nem. ::))))

Asszonyom! Ez egy szolgáltató blog. PM honlapján olvasható az indoklás az "53-55. §-okhoz (…) Az adótitok megsértése megvalósul a jogosulatlan felhasználással, az illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétellel vagy a közzététellel. A Javaslat 54. §-a a jogszerű felhasználás és tájékoztatás feltételeit szabályozza. A jogszerűen adótitokhoz jutók körét az európai uniós csatlakozással összefüggésben kiterjeszti a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjére, ha a tájékoztatás az Áht. szerinti belső ellenőrzéshez szükséges. A mezőgazdasági támogatások megállapításában és ellenőrzésében részt vevő állami szervek (minisztérium és területi szervei) pedig tájékoztatást kapnak az adóhatóságoktól a közreműködésükkel megállapított és kiutalt támogatások összegéről. Az 55. § azt a kivételes esetet rendezi, amikor az adóhatóság jogosult az adóadatok nyilvánosságra hozatalára. Ez utóbbira csak akkor kerülhet sor, ha az adózó az adózásával összefüggő valótlan tényt, adatot vagy valós tényt, adatot megtévesztő módon tett közzé, illetőleg kiemelkedően nagy összegű adórövidítést állapított meg a terhére az adóhatóság. Ilyen esetben is további előfeltétele a nyilvánosság előtt történő cáfolatnak, hogy a közzététel alkalmas az államigazgatás munkájába vetett bizalom megingatására, továbbá szükséges a pénzügyminiszter engedélye és az érintett személy meghallgatása is."

Amennyiben a titok vagy bármiféle egyéb titiok (lásd adótitok) valóban és minden esetben titokként tételeződne, akkor nem lehetne, nem kerülhetne sor a szabályozására. A titok szabályozására. Mert a titok-logika szerint a titok az titok. Mit kell/lehet ezen szabályozni? Ha viszont mégis szabályozzák, akkor nyilván van titok és titok között különbség. Illetve, hogy mettől és meddig titok a titok! És akkor mindjárt eljutunk a titokfilozófiához. "A titok is olyan láthatatlan hatalom, amely kizárólag azoknak a cinkosságával gyakorolható, akik nem akarnak tudni róla, hogy maguk is e hatalom kiszolgáltatottjai vagy éppen kiszolgálói. " / Bourdieu/
:::)))))))

Hát, hogy ez a tanácsvezető bíró olvas-e Bourdieu-t azt nem tudom, és azt is csak feltételezem, hogy az eljárása aggályos. Aztán, hogy ha tényleg aggályos, akkor azért bánik így a titokkal, mert egy láthatatlan hatalomnak a kiszolgáltatottja, és / vagy kiszolgálója az előttem végkép titok. És az is marad. Mindenesetre örülnék egy rövid hírnek, közleménynek, amiből kiderül; én vagyok a hülye.

Kedves Lucifer!
Hozzászólásomat légyszí' titkosítsd 30 évre. Ugyanis piszlicsáré vagy a közt tényleg érintő ügyekben ez a minimum.
Na, most, hogy már tutkosítva vagyok: a pártédek felülírja az idézett sorokat.
Magyarországon most jobbratolódás van, tehát csúsznak a törvényszövegek is. Lejtőn áll mindenki, így Jusztícia is, így kileng picinyt a mérlege.
Nem nagyon, csak annyira, hogy picinyt jobbra lejtsen a pálya. Piros pont, szép jövő stb.
Neked se egy kifejezett jó pont ez az észrtevétel. Nem lejt jobbra a pályád...

A pártérdek valóban felülír mindent, de függetlenül a színösszeállítástól! És számomra egy cseppet sem finomabb, ha egyik vagy a másik irányba csúszkálnak a törvényszövegek. Secko jedno! Ugyanis a Lejtőn kérem nincs megállás, sem a balról, sem pedig a jobbról érkezőknek, legfeljebb előzés lehetséges. Csakhogy ekkor szokott megjelenni a nevető harmadik! ::((( ::)))

A jogi nihilizmus nem vonzódik színhez, oldalhoz, nem lát, olyan, mint az igazságszolgáltatás. De nem az!

A jogi nihilizmus de bizony, hogy lát . Lát és felszólít, hogy a jogi szövegeknek nincsen, mert lehetetlen egyetlen helyes, objektív értelmezése. De ettől mégnem tesz, mert nem tehet különbséget pártszínek között. Csakis konkrét kontextusokban elkövetett, megcselekedett tettek között. És még azt is látja - mármint a jogi nihilizmus - hogy a jog nem alkalmas a társadalmi problémák megoldására. Hogy igaza van-e vagy sem, azt mindenki döntse el saját tudása, tapasztalata szerint.

A nihilizmus feltételezése dícséret a jelen állapotaira (amiről beszélünk).

Na persze. A nihilizmus felfogható azon meggyőződésként is, hogy ami sohasem "volt" és sohasem "lehet", az a "van".

De hogy ne legyen olyan egyszerű, az előzőekhez azért hozzáfűzném, hogy egyáltalán nem gondolom azt hogy a formális jogszerűségnek - bármennyire is irrelevánsnak tűnik ez a jogi nihilizmus felől nézve - ne lenne a jogon túlmutató hatása. Mint pl. a jogegyenlőség, az esélyegyenlőség vonatkozásában.

Hát hogy a nihilizmust ki, mire és hogyan használja, használja ki az egy újabb kérdés.

@Luczifer:
Ahányféle filozófiai megközelítés, és ahány filozófus, annyiféleképpen értelmezi, fogja fel a nihilizmust.(pl nihilista filozófusok). Mert más-más értelmezést kínál a szkepticizmus, a moralitás, a vallás, az értékek stb. felől nézve.

Én csak a jogi nihilizmusra, a jog semmibevételére gondoltam. Itt is az érdek vezérelte „jogértelmezésre”, amihez aztán kapcsolódhat az érdek vezérelte „jogalkotás”, „joggyakorlat” a klasszikus visinszkiji projekt megannyi értékálló gyöngyszeme. A fellazító érdek pedig sok minden lehet, a lustaság / sikervágytól (Mór) a trehányság / korrupción (Ragyás Tóni) át a politikai piros / narancs pont szerzéséig sok minden.

Ok.. De vajon mi az, ami nem érdek? Minden az. ::))))

Rendben, legyen minden érdek. De az érdekegyeztetés és a szabályok mindenki által történő elfogadása - az az adótitkot is garantálná, meg a pálya billegésének is elejét venné. (Valamennyire).

Azért nem minden motívum érdek és nem minden motívum kielégítése érdek. Mert pl. Rómeó és Júlia szerelmében felfedezni az érdekkövetést, a haszonszerzési vágyat, csak akkor lehet, ha az értelmetlenségig tágítjuk a fogalmat. A szabályok mai felrúgásainak érdekeltségi alapú magyarázatánál nem kell ilyen erőszakot tennünk. Az viszont mindenkinek érdeke, hogy a szabályokat tisztázzuk, elfogadtassuk, és elvárjuk, ha egy prominens személy lép, akkor lépéseit vezesse vissza az elfogadott szabályokra. Ha tetszik ez legitimációs érdek, ami napi feladat, ami fontosságát Bognár L-hez csatlakozva, csak hangsúlyozni tudom. Nem lehet össze-vissza dumálni. Illetve lehet.

Az érdek fogalma feltételezi a szükséglet kategóriáját, méghozzá annyira, hogy a különböző érdekek csoportosítása főként a különféle szükségletek megkülönböztetése alapján tehető meg. Mert valamennyi szükséglet-típusnak megfelel valamilyen érdek, függetlenül attól, hogy azon érdeknek van-e a szükségletre visszautaló bevett elnevezése, vagy nincs.
Továbbá és egyébként a szerelem az egyik legelemibb személyes érdek.

Nézd, az érdek egy „elmosódott halmaz”, és mert elmosódott, lehet ilyeneket mondani. De nincs sok értelme. És ezzel mások is így vannak. Egy szakszervezet nem szokta követelni, hogy minden munkavállaló kapjon nőt. Azt viszont követelheti, hogy mindenki kapja meg a munkája ellenértékét. Függetlenül attól, hogy a nővel való ellátottság javíthatja a munkahelyi légkört, a teljesítményt. Meg különben is. De mondom, lehet ilyeneket mondani. És az asztalra is lehet ülni.

@Luczifer:
Nincs általában vett érdek, mint ahogy általában vett szükséglet sem. Legfeljebb az mondható , hogy az egyén nem pusztán vonatkozások nélküli individuum. Az emberi faj egyede is! Az ebből fakadó érdekek, jellegek, szükségletek viszont csak mesterségesen, elméletileg választhatóak el az embernek (mint individuumnak ) jellegeitől, szükségleteitől ,érdekeitől. Az egyén mindezeket tökéletes egységben éli meg. Szóval senki sem általában beszél itt az érdekről, és nem kíván maszatolni. Ezt most te próbáltad meg az előző kommentedben. De pontosabban, ahogy arról én anno tanultam és tökéletesen egyet is értek vele, az érdek szubjektíve egy szükséglet kielégítésére irányuló pszichikus állapot, ami alkalmas arra, hogy az érdek alanyának magatartását befolyásolja, ezzel cselekvésre vagy cselekvéstől való tartózkodásra indítsa, így határozva meg (többé-kevésbé) a magatartás mikéntjét is.
Az érdek objektíve fennállhat felismertség nélkül is. Csakhogy szükségszerűen megköveteli a felismerhetőséget magának, mármint lehetőséget. Mivel az érdek kategóriáját pontosan e szubjektív elem teszi interperszonális, emberi kategóriává.
Szóval, ha elemi szükségleted, érdeked úgy kívánja, nota bene nem áll ellenérdekeltségben a szakszervezeti gyűlés zavartalan lefolyásával, akár fel is fekhetsz a vállalati tárgyaló asztalára, és közmegegyezés ( egyfajta közös érdek) alapján a nődet is felfektetheted magad mellé. Az egész csak koncentráció kérdése. Mármint, hogy mindezekkel együtt a vállalatvezetés és a szakszervezet közötti ki-, megegyezés létrejöjjön. :::)))))))

Erre volt képes a kommunista oktatási rendszer.

@Luczifer:
Kedves Lucifer, ne magadból indulj ki (már ha te '89 előtt végeztél a tanulással!). Az az "anno" , 2000-ben volt, és ezt ma sem tanítják másként. Erre épül többek között a a Maslow-i szükséglethierarchia piramisa is, a röbbiről már nem is beszélve. És nem minden farkas, amit a göndörszőrűek, vagy a tapsifülesek beazonosítani képesek! ::))))

Nem indulok ki magamból. Mikor gratulálhatok az érettségihez?

@Luczifer:
Ahhoz, hogy az érdek mibenlétéről a lényeget tudja valaki, még érettségire se igen van szüksége. A 2000 pedig arra vonatkozott, amit az ominózus részben citáltam. Úgyhogy inkább én kérdezem, hogy mikor gratulálhatok a szöveg megértéséhez? ::)))))